Persze, mert most izgalmas idõ ígérkezik. Igazából az elõrejelzések közt minõségbeli különbség nincs: mindegyik arról beszél, hogy a következõ idõszakban megvan az elsõ síkvidéki havazás esélye.

A talajjal kapcsolatban Derick-kel maximálisan egyetértek: Sokszor követtem figyelemmel a hõmérsékleti és harmatponti értékeket olyan esetben, amikor esõbõl vártuk a havazásba való átmenetet. Grafikonon is ábrázoltam a hõmérsékletet, próbáltam becslést adni, hogy mikor vált át negatívba a T, de arra jutottam, hogy csak a hõmérsékletetváltozás alapján nem dönthetõ el, hogy megfog-e maradni és ha igen, akkor mikor. A legdöntõbb tényezõ mindig a harmatpont volt. Ha a havazás kezdetekor a harmatpont +2-+3°C és nem volt száraz levegõ advekció, akkor az esetek többségében a T=1,0°C -hoz simuló T és Td diagrammokat kaptam és a hó bármekkora intenzitás mellett sem maradt meg (nem a hózáporos felhõszakadásos intenzitásról beszélek). Ellenben negatív Td esetén már +1-+2°C-on is megmaradt a hó, sõt, a T-t is hamar átvitte negatívba még a gyengébb intenzitás is.

A GFS most országosan keddre-szerdára -3-+2°C-os harmatpontot jósol, dny-on az alacsonyabbat, délkeleten a magasabbat, északkeleten 0°C-ra teszi. Ezek szerint, ha JÓKOR érkezik a csapadék, tehát hajnalban egy két derült óra után, akkor én a Békéscsaba-Kecskemét-Baja vonaltól dk-re esõ területeken kívül nem tartom kizártnak a síkvidéki megmaradást.

Persze tudjuk, hogy mivel ennyire kevésen múlik, ezért bármilyen ilyen kijelentés még bármekkora szaktekintélytõl hangzik is el, fenntartással kezelendõ.

Összefoglalva: az elõbb említett területeken szerencsés esetben lehet látványhó (erre a legnagyobb esély a Szentgotthárd-Gyõr-Budapest-Miskolc vonaltól északra van, de ettõl délre kivéve délkelet is elõfordulhat), megmaradó hóra viszont óriási "szerencse" kéne.

Majd a napok elõrehaladtával csökkenni fog a bizonytalanság, de szerintem még 6 órára elõre sem fogjuk tudni, hogy hol és mikor lesz megmaradó hó.