Svadász a múltkor leírt egy vizsgálatot, hogy miként hat a szibériai hófelhalmozódás az európai idõjárásra, mondjuk nagyon nem gyõzött meg.

A vizsgálatban két szélsõ esetet vettek - egyik a 70-es évek közepébõl (talán 76/77), amikor október végére nagyon nagy területen fordult elõ hó Szibériában, a másik eset pedig mikor rekord alacsony volt a hóborítottság - talán a 80-as évek vége lehetett, de ezt nem tudom pontosan.

Ha nagy volt a hófelhalmozódás akkor fõként Európa északi részén, valamint Szibériában alakulhat átlagosnál hidegebben a téli idõszak. Ugyanakkor pl. Európa térségében a mediterrán térség, Balkán-félsziget fõleg déli fele - átlagosnál melegebb téli idõszakkal nézhet szembe.

Nem tudom, de csak egy-egy évet kiragadni az nem szinoptikus különbség, ráadásul az északi térségre ad hideget ebbõl a felállásból, a délire pedig melegebbet, mi meg a kettõ között, úgy, hogy egyelõre párhuzamot nem látok közte, ráadásul itt érinteni kellene más összetevõket is, amikrõl nem esett szó.
(Ezt kifejtem, ha tovább boncolgatjuk a témát)

A Kelet-Európai Síkságon kialakuló hidegmagnak sokkal több köze lehet, de a Szibériainak elenyészõ szerintem.

Ha sorrendet kellene felállítanom, akkor így tenném, de ez a sorrend csak e 3 területet figyelve aktuális:

1.: Kelet-Európai Síkság idõjárása
2.: Jégfelhalmozódás, kiterjedés
3.: Szibéria hõmérséklet és hó anomália