Meteorológiai esélylatolgatások
Tengeri jég kiterjedése az Arktiszon
NSIDC - Northern Hemisphere EASE-Grid Weekly Snow Cover and Sea Ice Extent Version 3
/12-month average probability of occurrence for sea ice data/
Link
Wetterzentrale:
Viszonylag normálisnak mondható a tengeri jég kiterjedése?
2009. november végére hozzávetõlegesen 11 millió km2-e tehetõ a tengeri jég kiterjedése. Az 1979-2000-es átlag kb. 12 millió km2. Az "elmaradás" az "átlaghoz" képest 8% körüli, azonban az elmúlt egy évtizedben megszokott értékekhez hasonló.
Link
- Miért az elmúlt bõ egy évtizedet érdemesebb figyelembe venni és miért nem mondjuk a 70-es, 80-as éveket?
- A válasz ott keresendõ, hogy a tengeri jég kiterjedésére több évtizedes skálán hatással levõ AMO, azokban az évtizedekben egy negatív fázisban volt még. Mint tudjuk az AMO pozitív fázisának idején az Atlanti-óceán északi medencéjében a negatív fázishoz képest átlagban melegebb a tengerfelszín vízhõmérséklete. Ebbõl a negatív fázisból tértünk át a 90-es évek elején a pozitív fázisba. Egyes fázisok élettartama több évtizedre tehetõ és az AMO igazoltan több éghajlati jelenségre kifejti hatását az egész Földön - többek között az arktikus éghajlatra, hõmérsékletre, tengeri jég kiterjedésre is. Ebbõl következik, hogy ha korrekt módon szeretnénk vizsgálni a jelenlegi szinoptikus-klimatikus viszonyokat, ezt a jelenséget mindenképpen tanácsos figyelembe venni és ennek megfelelõ idõ intervallumokban vizsgálódni.
Északi-hemiszféra hóborítottság kiterjedése
NSIDC - Northern Hemisphere EASE-Grid Weekly Snow Cover and Sea Ice Extent Version 3
/12-month average probability of occurrence for snow cover data/
Link
A fenti térképek bõven sok információval látnak el minket. Látható, hogy novemberben kevesebb mint 15-20% az esélye, hogy Magyarországon hó fedje a tájat, de még decemberben is 30-40%, januárban már 50-60%, februárban 40-50%. Továbbá Budapesten a pentádonkénti napi hóvastagság átlag (1948-2005) december elsõ két harmadában 1 cm körül mozog és csak az utolsó harmadban kezd el növekedni egészen január közepéig, amikor 4 cm körüli értéket ér el (Fodor, 2006).
Ezekbõl az információkból is jól látható, hogy ugyan az elsõ havazás novemberben már megjelenhet hazánkban, igazából december utolsó harmadától jellemzõ inkább, hogy hótakaró alakul ki Magyarország valamely tájegységén, mint sem novemberben, december elején.
HRHI
Hosszan tartó rendkívül hideg idõszak legnagyobb eséllyel december utolsó harmadától alakul ki:
Link
Makroszinoptikus váltás
NAO
Gyakorlatilag október második felétõl, november elejétõl mostanáig sokat nem változott a NAO index – ami ugye az euro-atlatni térség zonális áramlási viszonyait igyekszik leírni. Jellemzõen átlagos zonális áramlási viszonyokról tanúskodott.
Link
Az elõrejelzések alapján legalább 7 napra elkönyvelhetõ, hogy negatívba vált(ott) az index, amely egyúttal jelzi azt, hogy ezekben a napokban zajlódik a makroszinoptikus váltás:
Link
AO
A váltást legjobban, azonban nem a NAO index mutatja, hanem az AO index.
Link
Jól látható, hogy míg az októbert egy negatív AO index érték jellemezte, addig a novembert szinte teljes egészében átlagos, vagy pozitív AO index.
A váltás pedig egyértelmûen történik:
Ezt a mondhatni már markáns váltást a modellek napok óta tartják.
Tipikus 500 hPa-os geopotenciál anomália november-január idõszakban az AO különbözõ fázisaira:
Link
Kiemelendõ a magasabb szélességek, poláris részek pozitív és a közepes szélességek – kifejezetten az Atlanti-óceán felett – negatív geopotenciál anomáliája.
NAEFS ENS átlag elõrejelzés – 500 hPa-os geopotenciál anomália:
24h: Link
96h: Link
144h: Link
240h: Link
360h: Link
Összegzés
Elmondható, hogy a makroszinoptikus váltás jelenleg zajlódik és a klasszikus zonalitás megszûnik legalább egy hét, de elképzelhetõ, hogy hosszabb idõszakra.
A naptári tél kezdete meghozta/hozza a váltást
.
NSIDC - Northern Hemisphere EASE-Grid Weekly Snow Cover and Sea Ice Extent Version 3
/12-month average probability of occurrence for sea ice data/
Link
Wetterzentrale:
Viszonylag normálisnak mondható a tengeri jég kiterjedése?
2009. november végére hozzávetõlegesen 11 millió km2-e tehetõ a tengeri jég kiterjedése. Az 1979-2000-es átlag kb. 12 millió km2. Az "elmaradás" az "átlaghoz" képest 8% körüli, azonban az elmúlt egy évtizedben megszokott értékekhez hasonló.
Link
- Miért az elmúlt bõ egy évtizedet érdemesebb figyelembe venni és miért nem mondjuk a 70-es, 80-as éveket?
- A válasz ott keresendõ, hogy a tengeri jég kiterjedésére több évtizedes skálán hatással levõ AMO, azokban az évtizedekben egy negatív fázisban volt még. Mint tudjuk az AMO pozitív fázisának idején az Atlanti-óceán északi medencéjében a negatív fázishoz képest átlagban melegebb a tengerfelszín vízhõmérséklete. Ebbõl a negatív fázisból tértünk át a 90-es évek elején a pozitív fázisba. Egyes fázisok élettartama több évtizedre tehetõ és az AMO igazoltan több éghajlati jelenségre kifejti hatását az egész Földön - többek között az arktikus éghajlatra, hõmérsékletre, tengeri jég kiterjedésre is. Ebbõl következik, hogy ha korrekt módon szeretnénk vizsgálni a jelenlegi szinoptikus-klimatikus viszonyokat, ezt a jelenséget mindenképpen tanácsos figyelembe venni és ennek megfelelõ idõ intervallumokban vizsgálódni.
Északi-hemiszféra hóborítottság kiterjedése
NSIDC - Northern Hemisphere EASE-Grid Weekly Snow Cover and Sea Ice Extent Version 3
/12-month average probability of occurrence for snow cover data/
Link
A fenti térképek bõven sok információval látnak el minket. Látható, hogy novemberben kevesebb mint 15-20% az esélye, hogy Magyarországon hó fedje a tájat, de még decemberben is 30-40%, januárban már 50-60%, februárban 40-50%. Továbbá Budapesten a pentádonkénti napi hóvastagság átlag (1948-2005) december elsõ két harmadában 1 cm körül mozog és csak az utolsó harmadban kezd el növekedni egészen január közepéig, amikor 4 cm körüli értéket ér el (Fodor, 2006).
Ezekbõl az információkból is jól látható, hogy ugyan az elsõ havazás novemberben már megjelenhet hazánkban, igazából december utolsó harmadától jellemzõ inkább, hogy hótakaró alakul ki Magyarország valamely tájegységén, mint sem novemberben, december elején.
HRHI
Hosszan tartó rendkívül hideg idõszak legnagyobb eséllyel december utolsó harmadától alakul ki:
Link
Makroszinoptikus váltás
NAO
Gyakorlatilag október második felétõl, november elejétõl mostanáig sokat nem változott a NAO index – ami ugye az euro-atlatni térség zonális áramlási viszonyait igyekszik leírni. Jellemzõen átlagos zonális áramlási viszonyokról tanúskodott.
Link
Az elõrejelzések alapján legalább 7 napra elkönyvelhetõ, hogy negatívba vált(ott) az index, amely egyúttal jelzi azt, hogy ezekben a napokban zajlódik a makroszinoptikus váltás:
Link
AO
A váltást legjobban, azonban nem a NAO index mutatja, hanem az AO index.
Link
Jól látható, hogy míg az októbert egy negatív AO index érték jellemezte, addig a novembert szinte teljes egészében átlagos, vagy pozitív AO index.
A váltás pedig egyértelmûen történik:
Ezt a mondhatni már markáns váltást a modellek napok óta tartják.
Tipikus 500 hPa-os geopotenciál anomália november-január idõszakban az AO különbözõ fázisaira:
Link
Kiemelendõ a magasabb szélességek, poláris részek pozitív és a közepes szélességek – kifejezetten az Atlanti-óceán felett – negatív geopotenciál anomáliája.
NAEFS ENS átlag elõrejelzés – 500 hPa-os geopotenciál anomália:
24h: Link
96h: Link
144h: Link
240h: Link
360h: Link
Összegzés
Elmondható, hogy a makroszinoptikus váltás jelenleg zajlódik és a klasszikus zonalitás megszûnik legalább egy hét, de elképzelhetõ, hogy hosszabb idõszakra.
A naptári tél kezdete meghozta/hozza a váltást
. Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat