Ebben a helyzetben elsõsorban a szélirány dönt. Nem annyira jellemzõ általában, de ha az alap szélirány (amivel a hideg érkezik) északi, akkor a következõ helyzet áll elõ:
Az Északi-Kárpátok mintegy "kettéválasztja" az érkezõ légtömeget, egyik fele a Bécsi medence felõl kerüli meg a hegyeket és délkelet felé halad tovább, másik fele pedig a Kárpátalja felõl kerül és délnyugat felé megy (így "nagyvonalakban"). Ez a szitu szokott a Kárpát-medencén belül a Duna-Tisza-közén, vagy a Duna mentén (az alap szélirány kisebb változásától függõen tolódhat kelet-nyugati irányban, olykor nem is keveset, de ez azért ritka) egy észak-déli irányú összeáramlási vonalat létrehozni, amibõl megfelelõ nedvesség esetén simán lehet akár nagyobb havazás is.

Remélem nem írtam nagy hülyeségeket szegyenlos nevet