Errõl az jutott eszembe, amit nemrég olvastam a globális hõmérsékleti tendencia alakulása és a kozmikus sugárzás közti összefüggésekrõl. Elvileg ugye a napciklusokat követik a földi hõmérsékleti tendenciák, azonban kimutatták, hogy nem teljesen így van, hanem a kozmikus sugárzás erõsségét (ami ugye összefügg a napciklussal), így azonban kb. két évvel a napciklushoz képest elcsúszva érvényesül a hõmérsékleti hatás. Vagyis a valószínûleg befejezõdött hosszú napfoltminimum hõmérsékleti hatása igazán csak most kezd érvényre jutni, holott a Nap már éledezik. Az ok nem tisztázott, de úgy tûnik a mérések, megfigyelések alapján, hogy a felhõképzõdésre van hatása a kozmikus sugárzásnak. A minimum idején pedig azért lehet erõsebb a kozmikus sugárzás, mert ilyenkor gyengébb a napszél s nem tudja úgy kiszorítani a kívülrõl felénk törekvõ sugárzásokat.
Ugyanennek a hosszabb (geológiai idõskálán mért hosszúságú) hatásáról is nyilvánvaló adatok vannak, a kisebb, emberi léptékû változásokról még sokat kell megtudni.