Meteorológiai esélylatolgatások
Semmi okot nem látok az aggodalomra, az elmúlt 8-9 év kiterjedéseihez képest a mostani teljesen átlagosnak tekinthetõ: Link
Már több alkalommal meg lett említve, hogy az egyes évek közötti jégkiterjedés-különbség az átmeneti idõszakokban (olvadási és gyarapodási idõszakok közepe) erõteljesen lecsökken, lényegében alig mutatkozik eltérés az egyes évek adatai között. A szeptemberi minimum és a márciusi maximum idején azonban több millió négyzetkilométeres nagyságrendû a differencia a jégkiterjedés szempontjából "gyengén" és "jól" teljesítõ évek között.
A 2007. évvel való összehasonlítgatás az évszakra való tekintet nélkül nagy népszerûségnek örvend az NSIDC "szakemberei" között, akik Al Gore-al karöltve már egymás után számtalan alkalommal jósolták meg az arktikus jégtakaró visszafordíthatatlan pusztulását, mindeddig sikertelenül.
További érdekességként említhetõ a tengerjég-jégkiterjedés ( sea ice extent ) és a jég által borított terület ( sea ice area ) közötti módszertani különbség. Az elõbbi esetben a mûholdas megfigyelések alapján az olyan területek nagyságát mérik meg, ahol a vízfelület legalább 15 százalékát jég borítja. Az NSIDC térképein fehérrel jelölnek minden olyan területet is, ahol a vízfelület négyötöde jégmentes (!). Az extent adat kiszámításánál mindegy, hogy pl. az Ohotszki-tenger egy vizsgált négyzetkilométerén csak töredezett jégtáblák úsznak, vagy másfél méter vastag összefüggõ jég borítja azt. Mindkettõ 1 km2 jégnek fog számítani.
Az utóbbi mérési módszer a konkréten jéggel borított terület nagyságát méri. E szemléletmód követése során egyáltalán nem mindegy, hogy kósza jégtáblák, vagy éppen masszív jégpáncél borítja azt a bizonyos egy négyzetkilométert. Ha a borítottság 20 százalék, akkor értelemszerûen ez 0.2 km2-rel növeli a kérdéses adatot. Ha 99%, akkor pedig 0.99 km2-rel.
Itt látható a valódi, területalapon számított jégborítottság (szintén NSIDC, csak nem a címlapról): Link
Érdemes ezt összehasonlítani az 1880-2004 közötti lokális hõmérsékletváltozásokkal: Link 1930 óta a 70-es években volt a legalacsonyabb a sarkvidék középhõmérséklete, a jégborítottság csökkenését ehhez az idõszakhoz viszonyítjuk. 2004 után az Arktiszon sem volt megfigyelhetõ további melegedés.
Már több alkalommal meg lett említve, hogy az egyes évek közötti jégkiterjedés-különbség az átmeneti idõszakokban (olvadási és gyarapodási idõszakok közepe) erõteljesen lecsökken, lényegében alig mutatkozik eltérés az egyes évek adatai között. A szeptemberi minimum és a márciusi maximum idején azonban több millió négyzetkilométeres nagyságrendû a differencia a jégkiterjedés szempontjából "gyengén" és "jól" teljesítõ évek között.
A 2007. évvel való összehasonlítgatás az évszakra való tekintet nélkül nagy népszerûségnek örvend az NSIDC "szakemberei" között, akik Al Gore-al karöltve már egymás után számtalan alkalommal jósolták meg az arktikus jégtakaró visszafordíthatatlan pusztulását, mindeddig sikertelenül.
További érdekességként említhetõ a tengerjég-jégkiterjedés ( sea ice extent ) és a jég által borított terület ( sea ice area ) közötti módszertani különbség. Az elõbbi esetben a mûholdas megfigyelések alapján az olyan területek nagyságát mérik meg, ahol a vízfelület legalább 15 százalékát jég borítja. Az NSIDC térképein fehérrel jelölnek minden olyan területet is, ahol a vízfelület négyötöde jégmentes (!). Az extent adat kiszámításánál mindegy, hogy pl. az Ohotszki-tenger egy vizsgált négyzetkilométerén csak töredezett jégtáblák úsznak, vagy másfél méter vastag összefüggõ jég borítja azt. Mindkettõ 1 km2 jégnek fog számítani.
Az utóbbi mérési módszer a konkréten jéggel borított terület nagyságát méri. E szemléletmód követése során egyáltalán nem mindegy, hogy kósza jégtáblák, vagy éppen masszív jégpáncél borítja azt a bizonyos egy négyzetkilométert. Ha a borítottság 20 százalék, akkor értelemszerûen ez 0.2 km2-rel növeli a kérdéses adatot. Ha 99%, akkor pedig 0.99 km2-rel.
Itt látható a valódi, területalapon számított jégborítottság (szintén NSIDC, csak nem a címlapról): Link
Érdemes ezt összehasonlítani az 1880-2004 közötti lokális hõmérsékletváltozásokkal: Link 1930 óta a 70-es években volt a legalacsonyabb a sarkvidék középhõmérséklete, a jégborítottság csökkenését ehhez az idõszakhoz viszonyítjuk. 2004 után az Arktiszon sem volt megfigyelhetõ további melegedés.