Elképzelésem szerint a naptevékenység a napszélen keresztül befolyásolja a sarkok fölötti magaslégkör állapotát(legvalószínûbben bizonyos rétegek hõmérsékletét)Ez oda hatna,hogy a kisugárzás lehetõsége nõne,ill.csökkenne.Itt nem a felhõzet mennyiségérõl van szó,hanem arról,hogy felhõtlen ég mellett is hol több,hol kevesebb energiát tud a felszín kisugározni a világûrbe.Pontosan olyan hatással van a naptevékenység,mint az üvegházgázok(bár teljesen más mechanizmuson keresztül)Ha helyes az elképzelésem,akkor a fentiek miatt elsõsorban a sarki tél idõjárására van hatással a naptevékenység -nevezetesen,ha ez gyenge,akkor a sarkvidék gyorsan és erõsen hûl,mikor EGYÉBKÉNT IS HÛLNE.A nyári hõmérsékletre és jégborítottságra sokkal kevésbé és jórészt közvetve hat(nagyobb tömegû jég lassabban olvad el)Tavaly kora õsszel is nem túl magas nívóról indult az arktiszi jégmennyiség növekedése,aztán váratlan nagy mértéket ért el.Az antarktiszi is hasonlóan viselkedett ebben az évben.