Igen utánaolvastam én is, bár nem vagyok csillagász:
Link


A legérdekesebb rész:
"A mostani csend azonban nem egy ciklus végét jelzi, hanem arra utal, hogy a Napnak valami gondja van az új napciklus elindításával. A naptevékenység 2007 végén kezdett lecsendesedni, ezért 2008-ban nem is vártunk sok napfoltot. A számítógépes modellek azt prognosztizálták, hogy amikor a foltok visszatérnek, azt teljes erõvel teszik majd, Hathaway elõrejelzései is egy brutális erõvel induló új napciklust jövendöltek, amit minden eddiginél több napfolt, több napvihar és több kilövellõ energia fog jellemezni. Ezzel számos szakértõ egyetértett, sokak szerint ez lett volna történelmünk legaktívabb napciklusa. A Napot azonban nem hatották meg a földi csillagászok prognózisai.



Az elõrejelzések hibás mivoltának elsõ jelét 2008-ban észlelték, amikor kiderült, hogy a Nap minden eddiginél nyugodtabb. Abban az évben a Nap 73 százaléka napfoltmentes volt, ami a minimum fényében is rendkívül alacsony arány. Ezt csak 1913-ban múlta felül a Nap, amikor felszínének 85 százalékáról hiányoztak a foltok. Elérkezett 2009, amikor a napfizikusok már joggal reménykedtek valami aktivitásban, azonban semmi nem történt, egészen december közepéig. Ekkor hosszú évekre visszamenõen a legnagyobb napfolt-csoport tûnt fel a felszínen, a szakemberek pedig már kezdték azt hinni, hogy a napciklus némi késéssel ugyan, de visszatért a megszokott kerékvágásba. Azonban errõl szó sem volt, a napciklus beindulásával is a napfoltok száma messze a várakozások alatt maradt."


A telek esetében mindenképp érdemes vele számolni, ugyanis egyre több kutatás utal arra hogy igenis van összefüggés az évszakos idõjárás és a napfolttevékenységek között (kisebb tehetetlenségi eltolódás van). Azaz ha mostanában erõsödne is a napfolttevékenység akkor is nagy valószínûséggel az idei télre még az elmult évek napfoltmunimumai lennének hatással.


"Egy másik példa a Maunder-minimum, az 1645-1715 közötti idõszak, ami alatt a napfoltok gyakorlatilag eltûntek, a naptevékenység pedig soha nem észlelt mélységekbe zuhant. Ha egy hasonló nyugalmi szakasz kezdõdik - ami a fentiek alapján 2100-ig is eltarthat - az átlagosan 0,3 Celsius fokkal csillapíthat minden hõmérsékletemelkedést, amit a globális felmelegedés elõidézne, állítja Georg Feulner és Stefan Rahmstorf, a Potsdami Éghajlat Kutató Intézet kutató párosa.

Valami azonban Észak-Európában felerõsítette a Maunder-minimum hatását, elhozva a "kis jégkorszaknak" keresztelt periódust. Európában egyre gyakoribbakká váltak az átlagosnál hidegebb telek, az átlaghõmérséklet pedig 1-2 fokkal lecsökkent. Ugyanakkor ennek az ellenkezõje is igaznak tûnik, a naptevékenység csúcspontja 2008-ban aránytalan felmelegedést eredményezett Észak-Európában. Újabb kérdés: miért vannak a naptevékenységnek ilyen hatásai egy-egy régióra?"


Anarki:
Lényegesen nagyobb esélyt látok a modellek alapján arra hogy szeptemberben hazánban 0 fok alatti 850-es T jelenjen meg
Link
Mint arra hogy nappal 30 fok fölötti hõmérséklet legyen.
Link

Az idei év amúgy sem volt extrém magas hõmérsékletû és nincs jel arra hogy forró õszünk lesz. Egyelõre ! Remélem nem lesz igazam.

Amit pedig néhány napja, 1-1,5 hete bizonygattál 10.-e környékére legyünk õszinték nem volt reális, a mai napra említett 30 fok fölötti hõmérsékletbõl szept. 10.-ére ez lett (15-20 fok):
Link