Az erõteljesen tevékenykedõ izlandi minimum nem jár okvetlenül enyhe téllel Közép-Európában.Az ék-en felhalmozódó hideglevegõ csodákra képes:rövid idõ alatt át tudja rajzolni az áramlási képet,és dinamikus ny-i áramlást is északira,északkeletire képes fordítani.(Erre több példát láttunk,legutóbb tavaly december elején)Az északatlanti alacsony nyomás csak az ék-i hidegtömeg hiányával együtt okoz nálunk enyhe telet.Most kialakulóban van ez a hidegtömeg,ami abból is látszik,hogy az izlandtól ny-ra kifejlõdõ légnyomási depressziók nem k-re,Észak-Oroszország és az Ural felé terjeszkednek(mert ezt meggátolja az ott felhalmozódó hideg),hanem dk-en jelentkeznek mediterrán ciklonok formájában(novemberben ugyanez volt a helyzet)Nagyon valószínû,hogy ezen hatások erõviszonyai -64926.hozzászólásomban 1.és 2.-vel jelöltem õket- fogják eldönteni az idei tél sorsát.Úgy tûnik,jelenleg az erõviszonyok kiegyenlítettek,egyensúlyuk borotvaélen táncol.Elképzelhetõ olyan kimenetel,hogy az ék-i hidegfelhalmozódás megtorpan,az északatlanti pozitív tengervíz-hõmérsékleti anomália pedig megerõsíti az izlandi minimumot.Ebben az esetben folyamatosan enyhe lenne a tél nálunk.De nagyobb annak a valõszínûsége,hogy a tengervíz hûlni kezd,lecseng a hurrikán-szezon,és az izlandi minimum ilyetén energia betáplálása megszûnik.A kisugárzás fokozódásával pedig tovább nõnek az ék-i,szibériai hidegtömegek.Ezzel az 1.hatás,legalábbis idõnként és idõlegesen,túlsúlyba jutna,ami változékony,de az átlagnál hidegebb periódusokat is tartalmazó téli idõjárást eredményezne.