Személy szerint, jelen állás alapján a következõ várakozásokkal indulok a télnek:
Abban ugye egyetértünk, hogy igen sok tényezõ együttes hatását kell(ene) közös nevezõre hozni egy valódi prognózis elkészítéséhez, erre ma azonban még nem vagyunk képesek (és ezen felfedezésemért követelem a meteorológiai Nobel-díjat nevet ).
Nézzük tehát az összetevõket egyenként. Különösebb ok nélkül, de a napfolttevékenységgel kezdem. Az év folyamán sokat emlegettük az igencsak minimális napfolttevékenységet - nos, statisztikák szerint ha nem is egy rekordminimumot, de az utóbbi ciklusok legkomolyabb minimumát mutatta a Nap az év folyamán. A napfolt-minimumok hatását jól mutatta a Maunder-minimum alatti hideg idõszak. Vélemenyem szerint tehát a tapasztalt minimum-helyzet a hidegebb tél irányába mozdíthatja el a mérleg nyelvét. A következõ tényezõ az El Nino/La Nina testvérpár. 2010 folyamán az El Nino fokozatosan gyengült, helyét pedig nyilvánvalóan átvette a La Nina, ami megmutatkozik az erõsebb atlanti TD/TS-tevékenységben - noha elgodolkodtató, hogy komoly hurrikántevékenység nem alakult ki, ambár ez egyéb okok következménye is. Sokkal lényegesebb szerintem a PDO tanulmányozása; ennek oszcillációja évtizedes idõtartamú és a 90-es évek közepe felé érte el a pozitív maximumát, azóta csökkenõ tendenciát mutat, jelenleg pedig épp pozitív/negatív átmeneti tartományban vagyunk, azaz egy hidegebb periódus kezdõdik. A La Nina és a negatívba forduló PDO álapolódása okán szinte minden intézet és modell (POAMA, System3, GloSea, CFS, CGCMv1, JMA-CGCM02, KMA-SNU, BCC CMA) mind az októbertõl decemberig, mind a januártól márciusig tartó idõszakot hideg ill. hideg/átlagos kategóriába sorolja. A NAO index a következõ; jelenleg negatívból pozitívba forduló tendenciát mutat, de az oszcillációt bizonyosan nem lehet prognosztizálni a téli hónapokra elõre. A mostani negatív NAO-indexet jól nyomon lehet követni az idõjárás alakulásában, ami az atlanti térséget illeti: egyenlítõi passzátszelek (és TD/TS aktivitás), igen gyenge Ny-i áramlás Európában, ciklontevékenység Grönland környékén, ÉK-i AC. És ezzel elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol egy kis ellentmondás lehet: a pozitívba forduló NAO elvileg nálunk Ny-i irányítást és ezzel enyhe telet okoz - általában. Tény azonban, hogy a NAO az idén annyiszor váltott ide/oda, hogy a téli alakulása elõrejelezhetetlen (?). Tény az is, hogy a már vázolt egyéb globális paraméterek esetleg nagyobb súllyal bírnak az összkép tekintetében. Az eddigiekhez hozzá kell vennünk az igen stabilnak látszó makroszinpotikus helyzetet is, bár ez a felsorolt jellemzõk folyománya.
Összefoglalva: jelen állás szerint arra hajlok, hogy a tél az utóbbi évek leghidegebb tele lehet, fenntartva, hogy ezt nem elsõsorban az extrém hidegekre értem, hanem inkább egy tartósan, de egyformán hideg télre számítok. Csapadék tekintetében a NAO Ny-i irányítása hozhat ugyan nedves légtömegeket Európába, de a nekünk számottevõ mediterrán térségre ez nem vonatkozik, ott a szárazabb légtömegek dominálhatnak. Így aztán a mediciklonok kialakulása nagyban függ a - jelenleg elõrejelezhetetlen - napi állapotoktól. Lehet száraz, de lehet erõsen csapadékos is a tél, noha én inkább arra hajlok, hogy az elmúlt évek átlagánál csapadékosabb, de semmiképpen sem "hóbafulladós" tél elõtt állunk. Ehhez hozzá kell persze tenni, hogy országon belül is komoly eltérések lehetnek.
Hát, egyelõre ennyi. Oszt majd jól meglátjuk nevet