Hát elég jól aktivizálódott az északatlanti minimum ( ennek jelei kb. tíz nappal ezelõtt már mutatkoztak nagy amplitudójú légnyomás ingadozás formájában ), és úgy látszik, még sokáig aktív is marad. Ez a helyzet meglátásom szerint 4 különbözõ úton fejlõdhet tovább.

1. A grönlandi mellett a Sarki-Ural térségében, Észak-Szibéria környékén is kifejlõdik egy hidegmag. Lehet, hogy egyelõre ennek még nincs nyoma az elõrejelzési térképeken, azonban az idõjárás eddigi hajlamát figyelembe véve, szerintem igenis van esély ilyen hideglevegõ-tömeg kialakulására.
A felhalmozódó hideg dny felé terjeszkedik, az izlandi minimum peremciklonjai egyre inkább " beszorulnak ez alá " ,mediciklonossá válik az idõjárásunk. A mostani elõoldali szituációt mind változékonyabb, csapadékosabb idõszak követné, a déli légáramlás délkeletire, keletire váltana. Aztán valamikor ( november végén, december elején ) Kelet-Európa annyira feltelne hideglevegõvel, hogy a mediciklonok azt a hátoldalukra tudnák venni, és bezúdítanák a Kárpát-medencébe. Ekkor az esõket havazás váltaná fel, majd megérkezne a fagy.( A tavalyi figura )

2. A mostani délies légmozgás igen hamar nyugatiasra fordul, Európa fölött "atlanti futószalag" alakul ki, Dél és Közép-Európában zonális anticiklonokkal. Emiatt az enyhe, száraz idõt hamarosan tartós ködök követnék. A "futószalagtól" északra deponálódni kezdene a sarki hideg, mely valamikor decemberben olyan tömeget érne el, hogy az áramlási képet átrajzolva elérné a mérsékelt szélességeket.Emiatt az enyhe idõt fagyos, havas váltaná fel. ( Ilyen volt az idõjárás alakulása 1996-ban )

3. Az elõoldali helyzet ki-kiújulva sokáig ( egy, másfél hónapig ) tartana, s csak ezután jönne létre az "atlanti futószalag" ,ami aztán a tél legnagyobb részében fenn is maradna. Ezesetben legfeljebb februárban alakulna ki télies idõ ( vagy akkor sem )
Elég siralmas kimenetele lenne ez a dolgoknak, a 2006/2007-es állapothoz hasonló.

4. A meridionális és zonális áramlások váltakozásának periódusideje a fentebb írt lehetõségekre jellemzõnél lényegesen rövidebb lenne. Ebben az esetben a mostani zonalitást gyorsan meridionális áramlási kép követné, többé-kevésbé kifejezett ( de inkább csak szöszmötölõ ) hidegbeáramlással, majd rövid idõ múlva újra délnyugatira forduló légáramlattal, megenyhülõ idõvel.

Nos, a magam részérõl a 2. lehetõséget tartom a legkevésbé valószínûnek. A fennmaradó 3 esélyeit nagyjából egyformának látom, és nem tudok dönteni közöttük.

Salek: Gratula a jószemû megfigyelésedhez a Grönlandra húzódó hidegmagról. Az izlandi ciklonok "bepörgése" nyilván ennek a következménye. Õszintén szólva nem hittem, hogy ilyen hamar hatással lesz az idõjárásunkra.