Lehet hosszú leszek.

Kisebb gyakoriság-különbségek lehetnek a különbözõ idõben bekövetkezõ télies fordulat az egész következõ tél milyensége (ez szándékosan írtam így ld. következõ bekezdést) között, ám összességében sokat nem adok ezekre (a sok tényezõs makrocirkulációs rendszerkülönbözõ faktorai egész széles idõspektrumot ölelhetnek fel, legyen az blokkoló Ac, avagy zonális áramlás), inkább nézem a jelen folyamatokat.
Annyi lehet benne, miszerint a több (meteorológiai alappal rendelkezõ) népi bölcsességbõl is ki lehet olvasni, hogy bizonyos idõszakok (leggyakrabban 30napos) cserélhetik egymást, azaz bizonyos hónapok jellegei (leggyakrabban a február-március).

A milyenség is különbözõ értelmet adhat két egymásra nagyon hasonlító tél (azaz számsor) között is, csak az elmúlt két évtizedre jutnak példás bõven.
A tavalyi Tél jó példa rá, a szinte folyamatos keveredési zónák okán egyezer se tudott hosszabb, Ac-ban foglat zord idõszak kialakulni, így hiába volt erõs hideg-potenciál a légkör egészében (tucatnyi hideg-leszakadás), ez talaj-közeli légrétegre nem gyûrûzött le (az 1995/96-os tél volt erre hajazó).
Egy jó ellenpélda az 1996/97-es Tél, jó formán egyszer-kétszer hódította meg a medencét hideg-leszakadás, ám a tartós Ac-uralomban ez tartósan megõrizte a hideget.
Sok köztes példát is lehet még találni, és a tisztán számokkal vele azonosuló Téllel összevetni, máris egy másodlagos jellemzés jön ki rá.

Így újra oda lyukadok ki, egy Õsz végi-Tél eleji hideg-betörésbõl a teljes évszakra nem érdemes statisztikai gyakorisággal operálva teljes mértékben azonosulni.

- - - - -

A következõk?
A zonális áramlás az októberi várakozásaim szerint rövidnek bizonyult, jön egy a kialakulása elõtti szokásos óriási bizonytalanság miatt elõrejelezhetetlen hosszú és pontos helyzetû blocking-idõszak, ezt majd a jövõ hét egészén megtörténõ kialakulása közben lehet érdemben vizsgálni.
Újabb 8-10 nap és újra jövök.