Az én olvasatomban is hatalmas kilengések vannak a modellek kimeneteiben. Jelen állás szerint a következõ lehet a helyzet (hangsúlyozom, jelen állás szerint!):
ECMWF a Brit-szigetek feletti ciklonképzõdéssel számol (a télhez nekünk ugye ott egy AC kellene), ami nálunk (nyugaton) délies áramlást és enyhülést jelentene a jövõ hétre, a csapadék esõ lenne, nyilvánvalóan. Ami nagyon érdekes, hogy a modell a fél északi hemiszférát átszelõ AC-híddal számol, Kanadától Grönlandon és a skandináv térségen át egészen Szibériáig. Érthetõ, hogy az atlanti ciklonok D-i pályára kényszerülnek, és mindent hoznak, csak hideget nem. A modellhez annyit hozzátennék, hogy az utóbbi futása szinte évszázados hidegleszakadást mutatott térségünkre - ez a tény is jól jelzi a helyzet kiszámíthatatlanságát. A GFS csupán Izland-Grönland térségében számol AC kiépülésével, melyet az elõrenyomuló hideg légtömeg nyugat felé kényszerít. A hidegleszakadás valahol az Atlanti-óceán felett történne és a Brit-szigetekre zúdulna, nálunk ez - megintcsak - nyugatira majd délnyugatira forduló áramlást és enyhülést hozna. Ebben az áramlásban aztán valahol az Alpok felett egy ciklon alakulna ki, mely a nyomáseloszlás furcsasága okán ide-oda kóvályogna a térségben, KÉK-NyÉNy-D-É lenne a leírt pályája... A kisebb modellek közül a NOGAPS balkáni ciklonnal számol, ide nagy hóval, az egész medencére komoly hideggel és brit AC-val - jó lenne, a tél szempontjából. GME AC-hidat ad Izlandtól Skandináviáig, a térségünk egy mediterrán és egy ÉÉK-i ciklon közé lenne beágyazva - ez is komoly tél lenne. UKMO szintén balkáni ciklonnal számol, de annyira K-re, hogy a csapadéka nálunk minimális lenne (de a K-i országrészt alaposan megszórhatná); cserébe ÉK felõl rettentõ hideg légtömegek érkezhetnének a térségünkbe.
No, így állunk. Már a következõ futás is mást fog mutatni, természetesen, de azért a tendenciákat érdemes elkezdeni figyelni.