Abszolút egyetértek. 240 óráig merészkedhetünk elõre a Kárpát-medence idõjárását illetõen, addig pedig keményebb télies jellegû idõjárásra semmi esélyünk nincs (vagyis hát elég kevés). Utána pedig az idõtáv távolsága okán nem nagyon bocsátkozhatunk erõlejelzésekbe ezt a térséget illetõen, mert túl nagy a szórás. Makroléptékû események azonban már körvonalazhatóak! Az AC-hatás az óceán egészén erõsödni látszik (kivéve talán Izlandot, tõle keletre, "hideg ciklon"), Skandináviában még inkább jellemzõ ez a hatás, ez ráadásul az elmúlt 2 nap GFS futásain kivétel nélkül megjelenik (270-320 óra tájékán elõször). Nem tologatja ezt, csupán nagyon messze van és lassan vázolható fel (elvégre 3 nap múlva (12 GFS futás!) is csak 200-250 órára kéne, hogy legyen!). Ráadásul a formája és hatása térségünkre futásonként teljesen eltérõ. Volt már Voejkov-tengely, fekete-tengeri ciklon, a mostani 00Z esetében Azozi-brit-grönlandi híd egy csipetnyi skandináv magasnyomással. Az új pedig "kettõs-blockingot" ad nevet, azaz két AC híd is van (egyik felettünk), ennek következtében egy adag hideg után enyhe idõjárás üt be.
Tehát maguk a makroléptékû folyamatok ismételt váltására az esély 50% környékére kezd zárkózni. Ilyenkor ezeket lehet érdemes tanulmányozni (ha van kedvünk és idõnk hozzá nevet ): Link Link