A sarki jégre vonatkozó adatokat nemigen tudom értelmezni. Az biztos, hogy a térképek semmi "extrát" nem mutatnak, noha az össz-jégborítottsági grafikon lent jár a pincében. A Kara-tengert a Fehér-tengerrel összekötõ jéghíd kialakult, Grönland keleti partjai mentén is egész délre lenyúlik a tengeri jégtakaró. Emlékszem, tél közepén az volt a kérdés, szélességében növekedve ez a jégnyelv eléri-e az izlandi partokat. Nem tudom, végül is bekövetkezett-e a ritka esemény.
Ami érdekes és tanulságos, az a Grönland nyugati partja és az attól keletre esõ területek között mutatkozó különbség. Keleten átlagos mennyiségû, vagy annál több a jég,míg nyugaton,ahogy írod, mélyen átlag alatti. Ez jól egybevág a golf-áramlat hosszabb ideje tapasztalható gyengeségével, ill. azzal, hogy elkanyarodik észak felé, a Baffin-öböl irányába. Arra lehet gyanakodni, hogy ezek a jelenségek összefüggenek az elhúzódó és szokatlanul alacsony napfoltminimummal. A feltételezett mechanizmus a következõ: alacsony naptevékenység-csökkent UV sugárzás-a felsõ légkör hõcsökkenése a térítõknél-gyengülõ térítõi magasnyomás- lassuló jet,gyengébb nyugati áramlások-lassuló golf-áramlat.
Különösen feltûnõ a jet hosszú távú gyengélkedése. A légköri képzõdmények stagnálása, sõt retrográd mozgása teljesen közönséges már jó ideje. Régebben elõfordult, hogy egy ciklon pár nap alatt megtette az Izland-Keleteurópa útvonalat, frontjai gyorsvonati sebességgel száguldottak át a kontinensen. Manapság ilyeneket nem látunk. A légköri képzõdmények "beragadási" hajlama kb. 20 éve figyelhetõ meg. Érdekes, hogy szintén a 90-es évek elejétõl kezdve detektálják a nap mágneses terének gyengülését.
Természetesen mindez hipotézis. De eljátszhatunk a gondolattal: mi lesz akkor, ha a feltételezés helytálló. A naptevékenységre vonatkozó grafikonok azt mutatják, hogy az még most, a maximumhoz közeledve is meglehetõsen gyenge. Ha a csúcspont is ilyen "harmatos" lesz, és valóban mûködik a fenti mechanizmus, akkor azt várhatjuk, hogy a térítõi magasnyomás rendellenes megerõsödésével jellemzett felállások nem, vagy csak ritkán fordulnak elõ. Pl. télen nem lesz tartós 1040 hpa-s délnyugati magasnyomás dühöngõ nyugati áramlásokkal. Nyáron viszont lesznek sekély közép-európai ciklonok sok konvektív eseménnyel, annak megfelelõen, hogy a térítõi magasnyomás visszahúzódásával erõsödik a ciklontevékenység az alacsonyabb szélességeken. A NAO és AO index, ha emelkedik is, nem fog, legalábbis huzamosan, az egekbe szökni. A mostani csapadékszegény idõszak pedig átmeneti lesz.
Hát, most nincs más hátra, mint figyelni, hogy ezekbõl a feltevésekbõl mi válik valóra.

A sarki jégrõl még annyit, egyre valószínûbb, hogy nem nagyon van közvetlen összefüggés a jégkiterjedés és a mi téli idõjárásunk között. 2006 januárjában brutális északkeleti hidegelárasztás érte Európát, Oroszországban rekordhidegek voltak. Mindez gyengécske jégborítás mellett. Ellenpéldát nem tudok mondani, de biztos van ilyen is.