Ebben igazad van, de szerintem nem teljesen ugyanarról beszélünk. Én nem említettem, hogy hogyan alakult ki a mocsárhelyzet, hanem amikor már kialakult, akkor nem mindegy, hogy nedves-e a levegõ. A mocsárhelyzet a nedvességtõl függetlenül is kialakulhat (bár tényleg jobban szeret nedves légtömegben kialakulni), a nedvesség a benne lévõ zivatarok erõsségét befolyásolja elsõsorban.
Egy adott terület körül, ha ott éppen bárikus mocsárhelyzet van, biztosan nincs nagytérségû áramlás, e nélkül pedig nem szállítódik nedvesség az adott területre.

Szárazabb légtömegben a bárikus mocsárhelyzetben kialakuló zivatarok szeretnek nagy
szélviharokat és nagyméretû jegeket produkálni. Tavaly, amikor extrém nagy volt a nedvesség, a zivatarok nagyon nagy többsége ehelyett a felhõszakadásokkal hívta fel magára a figyelmet. Az elõbbi két heves esemény akkor jelent meg, amikor a középsõ légréteg a nyár közepén egy átmeneti kisebb makrováltás miatt kiszáradt. Az alacsony szintû nedvesség megmaradása miatt a zivatarok száma és erõssége nem csökkent. Az is megfigyelhetõ volt (bár ennek okát nem tudom), hogy a nyár elsõ felében a nagy villámintenzitású zivatarok rengeteg felhõvillámmal voltak jellemzõek, míg attól a váltástól kezdve a lecsapókat szóró zivatarok váltak gyakoribbá.

Bár ez visszatekintõ is lehetne, azért is írtam, hogy amikor zivataros helyzeteket latolgatunk, érdemes az elõzményekre odafigyelni, hogy milyen heves események várhatóak nagyobb valószínûséggel. A 20-ától kezdõdõ idõszakban én a heves szélviharokkal járó zivatarok felbukkanását várom nagyobb valószínûséggel. De igazából ezt csak a rövidtávban és a riasztásokban lehet igazán elõrejelzni, ilyen távlatból azért necces.