Meteorológiai esélylatolgatások
Nem állítanám, hogy nincs nagytérségû áramlás. Csak nagyon lassú és kacskaringós. Illetve a bárikus mocsárhelyzetet általában olyan helyzetek elõzik/szakítják meg, amelyekben északnyugat, nyugat felõl nedves levegõ érkezik Európa fölé.
A bárikus mocsár helyzet több féleképpen is értelmezhetõ:
1. sokközéppontú, kontinensnyi kiterjedésû, alacsony nyomású, sekély légköri képzõdmény
2. összetett bárikus nyereghelyzet.
Viszont valószínûleg van egy légnyomási tartomány, ami közé beszorítható. Én ezt 1010 és 1020 hpa közé tenném - már ami hazánkat illeti. Hiszen a nyereghelyzethez kellenek körülöttünk a sekély központok. Az is megfigyelhetõ, hogy a bárikus mocsárhelyzet legjellegzetesebb példái olyan makroszinoptikus helyzetben áll elõ, amikor 1020 hpa-nal nagyobb nyomású területek nincsenek Európában és még a közelében sem. Ilyen volt az ominózus 1999-es év július 3-án is: Link
A viszonylag homogén alacsony légnyomásból következik az is, hogy kimélyült ciklonok sincsenek ilyen periódusokban. A legszembetûnõbb az, hogy Kelet Európában nem érvényesülnek ilyenkor a kontinentális hatások: nagy légnyomás, száraz idõ.
A bárikus mocsár helyzet több féleképpen is értelmezhetõ:
1. sokközéppontú, kontinensnyi kiterjedésû, alacsony nyomású, sekély légköri képzõdmény
2. összetett bárikus nyereghelyzet.
Viszont valószínûleg van egy légnyomási tartomány, ami közé beszorítható. Én ezt 1010 és 1020 hpa közé tenném - már ami hazánkat illeti. Hiszen a nyereghelyzethez kellenek körülöttünk a sekély központok. Az is megfigyelhetõ, hogy a bárikus mocsárhelyzet legjellegzetesebb példái olyan makroszinoptikus helyzetben áll elõ, amikor 1020 hpa-nal nagyobb nyomású területek nincsenek Európában és még a közelében sem. Ilyen volt az ominózus 1999-es év július 3-án is: Link
A viszonylag homogén alacsony légnyomásból következik az is, hogy kimélyült ciklonok sincsenek ilyen periódusokban. A legszembetûnõbb az, hogy Kelet Európában nem érvényesülnek ilyenkor a kontinentális hatások: nagy légnyomás, száraz idõ.