Ohh, a városhatás... nyelvnyujtas
A városok általában melegebbek, mint környezetük; ennek megfelelően egy gyenge baroklin zóna jön létre a város és annak környezete felett, ami egy gyenge, termikusan közvetlen cirkulációt okoz (hasonlóan a szárazföld-tavi szél összefüggéshez). Ekkor egy hidegadvekció zajlik le, azaz a környezet hideg levegője beáramlik a város melegebb levegőjébe. A város felett kialakuló mechanikus turbulenciához (ami vélhetően valamivel erősebb, mint a súrlódásban szegény környezet feletti turbulencia) társul még egy gyenge, néhány dekaméter magasságig terjedő átkeverés. Noha biztonsággal kijelenthetjük, hogy általában véve a konvekció kialkulásában és fenntartásában a meglehetősen kisléptékű jelenségek fontos szerepet játszanak (és amelyeket a mai napig nem sikerült tökéletesen megértenünk), emellett az is biztos, hogy a város felett és környékén kialakuló cirkuláció és a város feletti gyenge turbulencia nem képes akkora emelést létrehozni, hogy zivatar alakulhasson ki, azaz, hogy a légcsomagok a talajról indulva a kondenzációs szintre és adott esetben az alapszint feletti inverzió fölé juthassanak.
Időnként előfordul, hogy egy gyenge cella hirtelen egy város felett kezd erősödni és heves konvektív események alakulnak ki. A cella gyakran fel is oszlik, miután elhagyta a várost, és ekkor mindenki igazolva látja a "városhatás" létezését. Aki azonban alaposan figyel, illetve észlel, az látja, hogy heves keletkezések és ugyanilyen hirtelen cella-feloszlások akkor is történnek, amikor nincs a közelben város.
A zivatart "tápláló" levegő nem ritkán 2-3 km magasságból származik. Ezek a zivatarok egy labilisan rétegezett légtömegben, egy inverzió felett alakulnak ki (az inverziót vagy stabil réteget egy frontréteg jelöli); a zivatarok ezen fajtáját emelt zivatarnak (elevated thunderstorms) nevezzük. Azokban a megfigyelt esetekben, amikor egy cella a város felett erősödött meg (ami a városhatás létét bizonyíthatná), mindig emelt zivatarok alakultak ki; belátható tehát, hogy gyakorlatilag semmi esélye sincs annak, hogy a város korábban leírt minimális "konvektív" hatásai bármilyen módon befolyásolták volna a konvekciót. Ugyanilyen gyakran megfigyelhető, hogy a konvekció közvetlenül a város előtt vagy a város felett szétesik. Noha a hosszútávú statisztikákban a csapadékmennyiség szempontjából eltérés található a város és környezete között, kijelenthető, hogy a város hatása egy konvektív cellára egy igencsak alárendelt szerepet játszik (ha egyáltalán). Előrejelzés szempontjából legalább annyira értéktelen, mint az a "tudás", hogy egy város déli részén átlagban több a csapadék, mint az északi részén...

(Copyright Nyuli 2006-2025)