Meteorológiai esélylatolgatások
A helyzet részletes elemzésével most nem kívánok foglalkozni, megtették azt mások elõttem. Ami biztosnak látszik, az a péntektõl hétfõig tartó hõségidõszak, és az azt követõ lehûlés keddre, méginkább szerdára. Mindamellett a maximumhõmérséklet várakozásokat ezúttal is túlzónak tartom, becslésem H. S. kollégához áll közel azzal a különbséggel, hogy a felmelegedés általam elképzelhetõnek tartott csúcsa 35 egész valahány tized fok, esetleg-esetleg kerekített 36. Természetesen ez is az ország tradicionálisan forró helyeire vonatkozik, nem az én vidékemre. Nálam a szezoncsúcs eddig kerekített 32 fok, és kevéssé hiszem, hogy ezt túlszárnyalom most hétvégén.
Nézzük, mire alapozom a fentieket: az igaz, hogy vasárnap-hétfõn "megnyal" minket a 20 fokos T850, de mindkét nap az izoterma határán lévén, elég bizonytalan, hogy beleesünk-e abba, vagy sem. Egyébként meglátásom szerint a befigyelõ "pokoli magas" T850-ek hajlamosak NEM realizálódni hasonlóan pokoli T2m-ként. A tavaly júliusi hõhullámban is volt, ha jól emlékszem, 38-39 hõmérsékletet lehetõvé tevõ T850, de egy véletlen(?) inverzió megakadályozta a rekordközeli hõség kialakulását talajszinten.
A következõ hetek idõjárásáról azt gondolom, hogy ha fázni nem is fogunk, de a tartós hõség kitörése július második dekádjában sem nagyon valószínû, sõt, még a harmadik dekádban is kétséges. Igaz, az ECMWF júl. 12.-13.-14.-re megerõsödött azori anticiklonnal, és igen kifejezett északatlanti ciklontevékenységgel számol, az óceán fölött zonalitás látszik. Ebbõl érintõfrontos tartós meleg is lehet(ne). Figyelni kell a következõ futásokat, mindenesetre nem lepne meg, ha a cirkuláció végül mégsem ebbe az irányba fejlõdne tovább.
Az idõjárásban hosszútávú tendenciák (is) érvényesülnek, melyek többek között visszatérõ makrocirkulációs mintákban nyilvánulnak meg. Itt az idõjárás "emlékezetérõl" van szó, ez a mechanizmus szinte rejtve mûködik a "hétköznapi" idõjárási események -frontátvonulások- mögött, de modulálja azokat. Mindez feltehetõen a tengervíz és a magaslégkör hosszan fennálló hõmérséklet-eloszlására vezethetõ vissza.
A tendencia most az, hogy a tavasz végi, nyár eleji átlagosnál melegebb, szárazabb jelleg teljesen felszámolódott, helyét átlagos vagy annál hûvösebb, csapadékos karakter foglalta el. A hûvösebb, nedvesebb periódus épp most jutott a mélypontjára -errõl árulkodnak az ismétlõdõ, rekordközeli éjszakai lehûlések és a sorozat zivatarok (áramló hideg levegõben hullámokban jelentkezõ konvekció, nyáron elég ritka!)
Ebbõl a hullámvölgybõl véleményem szerint az idõjárás majd csak augusztusra fog kikapaszkodni -ha és esetleg.
Nézzük, mire alapozom a fentieket: az igaz, hogy vasárnap-hétfõn "megnyal" minket a 20 fokos T850, de mindkét nap az izoterma határán lévén, elég bizonytalan, hogy beleesünk-e abba, vagy sem. Egyébként meglátásom szerint a befigyelõ "pokoli magas" T850-ek hajlamosak NEM realizálódni hasonlóan pokoli T2m-ként. A tavaly júliusi hõhullámban is volt, ha jól emlékszem, 38-39 hõmérsékletet lehetõvé tevõ T850, de egy véletlen(?) inverzió megakadályozta a rekordközeli hõség kialakulását talajszinten.
A következõ hetek idõjárásáról azt gondolom, hogy ha fázni nem is fogunk, de a tartós hõség kitörése július második dekádjában sem nagyon valószínû, sõt, még a harmadik dekádban is kétséges. Igaz, az ECMWF júl. 12.-13.-14.-re megerõsödött azori anticiklonnal, és igen kifejezett északatlanti ciklontevékenységgel számol, az óceán fölött zonalitás látszik. Ebbõl érintõfrontos tartós meleg is lehet(ne). Figyelni kell a következõ futásokat, mindenesetre nem lepne meg, ha a cirkuláció végül mégsem ebbe az irányba fejlõdne tovább.
Az idõjárásban hosszútávú tendenciák (is) érvényesülnek, melyek többek között visszatérõ makrocirkulációs mintákban nyilvánulnak meg. Itt az idõjárás "emlékezetérõl" van szó, ez a mechanizmus szinte rejtve mûködik a "hétköznapi" idõjárási események -frontátvonulások- mögött, de modulálja azokat. Mindez feltehetõen a tengervíz és a magaslégkör hosszan fennálló hõmérséklet-eloszlására vezethetõ vissza.
A tendencia most az, hogy a tavasz végi, nyár eleji átlagosnál melegebb, szárazabb jelleg teljesen felszámolódott, helyét átlagos vagy annál hûvösebb, csapadékos karakter foglalta el. A hûvösebb, nedvesebb periódus épp most jutott a mélypontjára -errõl árulkodnak az ismétlõdõ, rekordközeli éjszakai lehûlések és a sorozat zivatarok (áramló hideg levegõben hullámokban jelentkezõ konvekció, nyáron elég ritka!)
Ebbõl a hullámvölgybõl véleményem szerint az idõjárás majd csak augusztusra fog kikapaszkodni -ha és esetleg.