Meteorológiai esélylatolgatások
Mi ez az AAO, a déli félteke AO-ja (AntArctic Oscillation)? Ha igen, akkor változásai a mi idõjárásunkra is kihatnak. Az AAO, AO és NAO egységes globális mechanizmusnak a részei. (Nem véletlen, hogy az AO és a NAO is enyhén lefelé tendál mostanában) Ezek az indexek a cirkulációs cellák erõviszonyait fejezik ki, nevezetesen a sarki magasnyomásét és a térítõi magasnyomásét. (A NAO-hoz tartozó izlandi minimum ebben a relációban másodlagos, a sarki és térítõi AC-k függvénye, mint minden mérsékelt övi ciklon)
Elméletem szerint e cellák erõviszonyai (s ezen keresztül az indexértékek) nagyon jól korrelálnak a naptevékenységgel. Erõs tevékenység csökkenti a kisugárzást a sarkokon (hipotézis), növeli a besugárzást a térítõkön (ez tudományosan igazolt) - gyenge tevékenység ellenkezõ hatást fejt ki: a megnövekedett kisugárzás miatti lehûlés megerõsíti, kiterjeszti a poláris magasnyomást, a gyengébb térítõi besugárzás miatt az ottani magasnyomás visszahúzódik az egyenlítõ irányába. Ennek a következõk lesznek a cirkulációs hatásai: a szubarktikus alacsony nyomású öv délebbre helyezõdik, a mi szélességünkön gyakoribbak lesznek a ciklonok. A poláris légtömegek beáramlásának valószínûsége -fõleg télen- megnõ. Az AO, NAO, és az AAO(?) értéke alacsony. További következmény: a futóáramlás, és általában a nyugatias áramlások ereje lecsökken, mivel a térítõi magasnyomású légtömegek visszahúzódása miatt a coriolis erõnek kevesebb "alapanyag" áll rendelkezésére. A légköri képzõdmények kelet felé való mozgása ezért lelassul, ezek gyakran "beragadnak" felettünk.
Ugye, ismerõsek a fenti jelenségek a most végetért(?) mély naptevékenységi minimum idejébõl?
Még egy sokat sejtetõ tény: kb. fél éve a tevékenység dinamikus növekedésbe kezdett. Nem sokkal ezután a NAO és AO is megindult felfelé, egy idõre pozitív tartományba is került. Ennek megfelelõen a mi szélességünkön AC dominancia keletkezett az azori maximum megerõsödésével. Néhány hónapos csapadékszegény idõszak vette kezdetét.
Májusban azonban a naptevékenység növekedése megtorpant, sõt, visszájára fordult -információim szerint azóta stagnál. S lám, némi késleltetéssel az indexek megint süllyedni kezdtek, és megjelentek fölöttünk a ciklonok olyannyira, hogy az év eddig eltelt részének csapadékösszege már meghaladja a sokéves átlagot. Hogy mit hoz a közeljövõ, még persze kérdéses. Mindenesetre érdemes figyelemmel kísérnie a naptevékenység alakulását annak, aki hosszútávra óhajt latolgatni. Jelen nézetem szerint ez nagyon jó indikátora a makrocirkulációs állapotnak.
Elméletem szerint e cellák erõviszonyai (s ezen keresztül az indexértékek) nagyon jól korrelálnak a naptevékenységgel. Erõs tevékenység csökkenti a kisugárzást a sarkokon (hipotézis), növeli a besugárzást a térítõkön (ez tudományosan igazolt) - gyenge tevékenység ellenkezõ hatást fejt ki: a megnövekedett kisugárzás miatti lehûlés megerõsíti, kiterjeszti a poláris magasnyomást, a gyengébb térítõi besugárzás miatt az ottani magasnyomás visszahúzódik az egyenlítõ irányába. Ennek a következõk lesznek a cirkulációs hatásai: a szubarktikus alacsony nyomású öv délebbre helyezõdik, a mi szélességünkön gyakoribbak lesznek a ciklonok. A poláris légtömegek beáramlásának valószínûsége -fõleg télen- megnõ. Az AO, NAO, és az AAO(?) értéke alacsony. További következmény: a futóáramlás, és általában a nyugatias áramlások ereje lecsökken, mivel a térítõi magasnyomású légtömegek visszahúzódása miatt a coriolis erõnek kevesebb "alapanyag" áll rendelkezésére. A légköri képzõdmények kelet felé való mozgása ezért lelassul, ezek gyakran "beragadnak" felettünk.
Ugye, ismerõsek a fenti jelenségek a most végetért(?) mély naptevékenységi minimum idejébõl?
Még egy sokat sejtetõ tény: kb. fél éve a tevékenység dinamikus növekedésbe kezdett. Nem sokkal ezután a NAO és AO is megindult felfelé, egy idõre pozitív tartományba is került. Ennek megfelelõen a mi szélességünkön AC dominancia keletkezett az azori maximum megerõsödésével. Néhány hónapos csapadékszegény idõszak vette kezdetét.
Májusban azonban a naptevékenység növekedése megtorpant, sõt, visszájára fordult -információim szerint azóta stagnál. S lám, némi késleltetéssel az indexek megint süllyedni kezdtek, és megjelentek fölöttünk a ciklonok olyannyira, hogy az év eddig eltelt részének csapadékösszege már meghaladja a sokéves átlagot. Hogy mit hoz a közeljövõ, még persze kérdéses. Mindenesetre érdemes figyelemmel kísérnie a naptevékenység alakulását annak, aki hosszútávra óhajt latolgatni. Jelen nézetem szerint ez nagyon jó indikátora a makrocirkulációs állapotnak.