A télre latolgatni még most is korai kissé. Véleményem az, hogy augusztus vége a legkorábbi idõpont, amikor valami mondható errõl azon az alapon, hogy ekkor már megfigyelhetõ, hogy reagál a sarki hidegbázis maradványa a hosszabbodó éjszakákra: van e hajlama a gyors növekedésre, expanzióra. Ha a hónap utolsó dekádjában a poláris légtömegek erõs beáramlása következik be, ez legalábbis felveti a gyanúját egy átlagos, vagy annál hidegebb télnek (ld. tavalyi év).
A nyár megelõzõ része legfeljebb nagyon halvány sejtést tesz lehetõvé a télre vonatkozólag.
Elmondható, hogy tartósan forró idõ esetén, ha nagy a pozitív anomália, a kifejezetten hideg tél valószínûsége kicsi (ld. 2000, 2006 és 2007). De nagyjából átlagos hõmérsékletû tél így is elõállhat (ld. 2003)
Az õsz elsõ felében (szeptember és október eleje) elõforduló tartós elõoldali szituáció magasnyomással párosulva, délies légmozgásokkal érdekes módon gyakran von maga után zonális, enyhe telet. Ellenkezõleg, az ilyenkor bekövetkezõ poláris hidegbetörések ugyanúgy értékelendõk, mint a már említett augusztus végiek.
Az õsz második fele teljesen más lapra tartozik. Ilyenkor az élénk légmozgások, gyakori frontátvonulás a zord tél ellen szól -átlagosat, vagy annál enyhébbet vetít elõre. Ellenkezõleg, a huzamosan magasnyomású, csendes, ködös késõõsz felveti a hideg tél lehetõségét, mert ezesetben a sarki hidegbázis felépül, s nem "elpocsékolódik".
Tanulságos megfigyelni az egymást követõ telek jellegét. Az állapítható meg, hogy a kifejezetten zord teleket 3- 4-5-6 éves "blokkok" veszik körül, melyeken belül enyhe nemigen van, csak átlagos vagy annál hidegebb ( pl. 1963-tól 69-ig, 1978-tól 1981-ig, 1983-tól 1986-ig, 2001-tõl 2004-ig és természetesen 2009/10, 2011/11 -??). Kivétel itt is akad: 1994/95 enyhe tél volt, 1995/96 hideg, 1996/97 úgyszintén elég hideg, de már az 1997/98-as újra enyhe.
Egzaktabb vizekre evezve láthatjuk, hogy az AO és NAO indexek még mindig inkább nulla körül, vagy negatív tartományban "szeretnek" tartózkodni, ez (feltéve, hogy az állapot fennmarad) ellene mond a kifejezetten enyhe télnek. A nyugatias légmozgások ímmár krónikus gyengélkedése hasonlóképpen a tartós zonalitás kiváltotta enyhe tél ellen szól, de itt már gondolni kell elõoldali szituációkra is, melyek szintén magas hõmérsékletet okozhatnak a téli hónapokban.
A CFS átlagos vagy átlagnál hidegebb téli idõszak között ingadozik jó ideje.
Fentieken kiki elgondolkodhat, konklúziót is levonhat (bár jobb, ha vár ezzel cca november elejéig).