Eső! Na ne! Méghogy bokáig tocsogni a vízben, sárban! Nekünk alföldi embereknek az evolúció, a forró homokhoz igazította a talpunkat. Mi nem hullámlovaglunk, hanem homoklovaglunk. A buckák közt süvítő 70-80-as széllökésekben repülünk egyik buckáról a másikra. Ez azért is izgalmasabb mint a hullámlovaglás, mert a fergeteges porviharban azt sem látod, hogy hova repülsz. Ebben van ám az adrenalin. A csapadék csak átáztatja (megfogja) a homokot, és oda a buli. Ráadásul még ennek a hatására, mindenféle növények nőnek ki az útba. Amikor meg épp nem 35+ fok van, akkor meg sok a munka. Ideje kimosni a tagelmust-ot (litham), és lecsutakolni a tevéket. Azt a pulóvernek nevezett göncöt meg amúgy sem szeretjük.
Most is, épp nem rég ment át felettünk egy nagy radarjel, de megúsztuk - egy csepp sem esett.  vidám nevet