Helyzetértékeléseddel teljesen egyetértek, de szeretném ráirányítani a figyelmet egy tényre, mely az idõjárás hosszútávú alakulása szempontjából jelentõs lehet. A Skandináv-félszigettõl északra-északkeletre elhelyezkedõ anticiklonról van szó, mely több modellfutásban is megjelent, és idõrõl-idõre jelen van hetek óta.
Ennek jelenléte arra utal, hogy Északkelet-Európában, az Ural elõterében a sarki légtömegek hajlamosak dél felé törni. Tehát, van egy másik nagy légkörzési tartomány is relatív közelségben az északatlantin kívül. Megjegyzendõ, tavaly szintén e két tartomány nyomta rá a bélyegét az õsz és a koratél makroszinoptikai képére. Az északatlanti elõoldali enyhe légtömegeket sodort fölénk, az északkelet-európai pedig sarki hideget. A hõkontraszt volt az oka a sok õszi, tél eleji csapadéknak és a csapongó hõmérséklet-menetnek.
Idén annyi a változás fentiekhez képest, hogy az északi AC és a tõle keletre elhelyezkedõ alacsony nyomás egyelõre keletebbre helyezkedik el az egy évvel ezelõtti állapothoz képest, hideglevegõje nemigen ér el minket -a mérleg nyelve az elõoldali melegáramlás felé billent. Az idõjárás érezhetõen melegebb és szárazabb a tavaly szeptemberinél.
Azonban az egyensúly ingatag. Volt néhány modellfutás, mely tõlünk ény-ra tett AC hidat, annak elõoldali hidegáramlásába helyezve minket. Könnyen lehet, hogy a sarki hidegbázis erõsödésével, és a hurrikánszezon lecsengésével egyensúly-eltolódás jön létre az északatlanti és az északkeleti akciócentrum között az utóbbi javára.
Ebben az esetben a száraz, meleg õszkezdetet jelentõs, tartós lehûlés követné szeptember vége, október eleje tájékán.