Érdekes a többi hónap is: keleten megmarad a negatív anomália, míg Európa nagy részén átalgos T-k várhatók. Ha marad az AC-uralom Kelet-Európában, akkor valahol meg kellene jelennie pozitív anomáliának. A november ebbõl a szempontból rendben van, az AC É-Skandináviában és ÉK-en okozna tartós meleget, a peremhelyzet miatt ettõl délnyugatra változékonyabb lehet az idõjárás, a zonális légtömegek nem egyformán blokkolódnának (egyszer elõoldali meleg, egyszer hûvös hidegcsepp), ez így még érthetõ. A decemberre lehet azt mondani, hogy az elsõ pár nap után keleten is zonalitás veszi kezdetét, az elsõ pár nap hidegje miatt maradna kevés negatív anomália keleten. A január viszont ebben a formában nem stimmel. Meleg anomália megjelenése nélkül nem tudom elképzelni, hogy hogyan erõsödne a hideg anomália keleten. Attól keletebbre a szibériai maximum miatt nem nagyon fog ugrálni a T se le se föl.
Ebbõl arra jutok, hogy januárra még nincs lehetséges kialakulható forgatókönyv, ami alapján várhatnánk bármit is, szerintem a január még sokat fog változni. Ugyanakkor, ha a többi hónapot is nézzük, a klímához képest átlagos idõjárás lehet, ami számomra zonális uralmat sejtet, ebben a legtöbb blocking január-februárban lehet (ahogy szokásos). A márciustól gyakorlatilag konstans nullává váló mezõ pedig a lassan visszahúzódó szibériai maximum mögött újra erõsödõ zonalitásra utal.
(Csupán azt próbáltam kitalálni, hogy a modellbõl milyen forgatókönyv jött ki /ami ezt a képet adja a T2m-anomáliában/, ami nyilván lehetséges a valóságban is; de nem magát a fizikai idõjárást próbáltam elõrejelezni a T2m-anomáliából.)