Kialakulhat persze tartós zonalitás is (erre télen mindig megvan a lehetõség), de véleményem szerint nem mostanábam. A klsszikus, kifejlett zonalitás atlanti futószalaggal általában december második felében veszi kezdetét legkorábban. Addig is lehet enyhe idõ, de ezt tartós elõoldali szituáció valósítja meg, ny-ény-i áramlások helyett déliesekkel (ld. 2006)
Egyébként úgy gondolom, hogy ha zonálisra is vált Észak-Európában az áramlás (vannak erre utaló jelek a modellfutásokban), ez most átmeneti lesz, amit határozott lehûlés, idõlegesen téliesre forduló idõ követ november második felében (ettõl még lehet összességében enyhe a tél, sajnos)
Flurries: én is konstatáltam a több futásban megjelenõ, tõlünk északra bekövetkezõ hidegleszakadást az északkeleti ciklonnal, hátoldalán anticiklonnal Grönlandtól keletre, Skandináviától nyugatra. Ez a szitáció végeredményben közös nevezõre hozható a mostani makroszinoptikus képpel: a leszakadt hideg dk felé tart, elsõ megközelítésben minket elkerülve a Keleteurópai síkságot éri el. Ezzel párhuzamosan a blokkoló AC a Skandináv-félsziget, majd Északkelet-Európa fölé helyezõdik. A második lépésben ennek a déli oldalán beszivárog (beáramlik?) a hideg a Kárpát-medencébe, fõleg, ha mediterán ciklontevékenység is "rásegít" a keleties áramlásokra. Az a meglátásom, hogy elég nagy a hajlam lábas hidegre, s a téli idõt hozó lehetõségek közül most egyedül ez áll fenn. Ha ez nem fejlõdik ki, tényleg nem jön belátható idõn belül fagy, hó. A kialakuló szibériai hidegmag mindenesetre a tisztességes tél némi reményével kecsegtet a Kárpát-medencében. Valóban úgy tûnik, mintha délkeleten ( Fekete és Kaszpi tenger vidéke, Kisázsia) akarna zord lenni a tél (mindez szépen illik a lábashideg képébe), Északnyugat-Európában viszont enyhe, ahogy a CFS többször is mutatta.