(Adott esetben a legerõsebb zonalitásból is egy hét alatt ki tud alakulni a legkeményebb blocking, fõleg télen.)
Én most megint csak a GFS-t néztem, de azt hiszem elég részletesen megfigyeltem a viselkedését az utóbbi napokban. A következõkre jutottam.
Nemrég született egy beírásom, amiben Európa- és Atlanti-óceán-szerte nyomás-fáklyákat linkeltem. Akkor azok alapján azt mondtam, 7-e után makrováltás kezdõdhet. Ez megkezdõdött, hiszen a stabil keleti AC helyett valami magas nyomású tengely lett, amibõl majd Skandi AC lesz, egy ciklon ezt észak felõl megkerüli, majd csütörtökön megérkezik a hideg Kelet-Európába. Emellett egy újabb (már második) ciklon szakad le az izlandi rendszerrõl, és súlyosbítja a katasztrófát késõbb a Mediterráneumban (na jó, ez attól most nyugatabbra lesz).
Ezt a verziót 3 napja tendenciózusan mutatta, bár eleinte nagyobb kilengésekkel.
Mostanra a hidegbetörés utáni elsõ napokra letisztázódott, hogy kapunk (méghozzá az egész ország kb. egyformán) K-ÉK felõl a Kelet-Európai hidegbõl, ennek ma már a mértéke is egész jól behatárolható: ÉK: Link DNY: Link . Ez 11-én esedékes.
14-éig a "skandi" AC inkább még DNY felé mozdul. Van egy "esélyes folt" a szórástérképen, ilyenkor annak a mozgását érdemes nézni, az jelöli ki a legvalószínûbb mozgásirány: 13: Link 14: Link . Ugyanekkor az "esélyes folt" ezzel be is zárul. Így tehát nem mehetünk el ez után az elõrejelzésben, pedig az átlagtérképen még egy napra rá is határozottan erõs szerkezetû AC van jelen: Link
15-e utánra tehát nem tudunk mit mondani.

Alapvetõ áramlástani ismeret, hogy a makroszinoptikus légköri képzõdmények (ciklonok, anticiklonok) karakterisztikus ideje néhány nap. Az 5-7 nap már hosszúnak számít (ezért a "szigorú" blocking-definíció az AC legalább 5 napos fennállását követeli meg). A planetáris Rossby-hullámoké nagyjából hónapos, ez alatt az általuk kialakított (adott esetben blocking-) anticiklonok sosem folyamatosan vannak jelen, hanem (5-)7-10(-15) naponta újrakeletkeznek, és (figyelem!) nem biztos, hogy pont ugyanott.
Namost a mi konkrét esetünkben épp ez a dilemma. Újrakeletkezik-e az AC 15-e után IS, vagy megszûnik a blocking. És ha újrakeletkezik, akkor a konkrét idõjárás szempontjából az sem mindegy, hogy pontosan hol.
Most a konkrét változás (lehûlés 11-étõl) azért következik be, mert nem pont ugyanott keletkezik holnap újra az AC, hanem Skandináviában.

És még egy utolsó gondolat: a dilemma másik kimenetét (a zonalitásba váltást) pedig pontosan az befolyásolja, hogy az akciócentrumok hogyan viselkednek. Pl mely idõszakosak vannak jelen (tél van-e vagy nyár). Vagy ha mondjuk ezalatt erõsödik az izlandi ciklon és az azori maximum, akkor nagyobb az esélye a zonalitás kialakulásának.

/Bocsánat hogy sokszor nem írok konkrét esélylatolgatást, de néha úgy érzem, ilyen általánosított gondolatok többet segíthetnek végiggondolni a lehetséges kimenetek valószínûségeit (akár másoknak is), mint a modellkimenetek váltakozásai./