Én is szkeptikus vagyok a közeledõ téllel kapcsolatban (a magam hideg és télisport szeretõ szempontjából), ennek ellenére óvatosabban fogalmaznék. Például úgy, hogy feltehetõleg némi pozitív hõmérséklet-anomáliával zár majd ez az évszak. Vagy, hogy vélhetõen a tél elsõ fele (december és január eleje) nem hoz tartósan zord idõt, nagy havazásokat. Több jel is utal arra, hogy enyhébb fajta tél van készülõben, de elég sok esetre emlékszem, mikor jellegtelenül, sõt kifejezetten enyhén indult ez az évszak, aztán január végére, februárra igencsak "beerõsített" (klasszikus példa az ilyen lefolyásra 1955/56)
Május elején sem jelenthetjük ki, hogy mert tartósan, visszatérõen hûvös idõvel járó makroszinoptikai képek állnak elõ, nem valószínû a júliusi, augusztusi kánikula.
Az északi hemiszféra hõmérsékleteloszlási képe is elég ambivalens mostanában. Tény, hogy éppen Európa térségében "hasadás" figyelhetõ meg az arktikus hideg légsapkában, a "meleg" izotermák egész magas szélességekig felhatolnak. De ez a kép korántsem rendkívüli, sõt, a cirkuláció általános törvényszerûségeit figyelembe véve bizonyos mértékig természetes. E "melegnyúlványtól" keletre egész tisztességes szibériai hidegpool látszik, mely az izotermák lefutása alapján éppen felénk terjeszkedik -a lábas hideg jellemzõ képét sokadszorra adják a modellek.
Az atlanti ciklontevékenység ugyan többnyire erõs, de klasszikus zonalitásról, atlanti futószalagról egyelõre nem beszélhetünk (bár ez a kép inkább tél közepére jellemzõ)
Szóval, nem teljesen egyértelmû a helyzet, kérdõjel bõven akad. Úgy érzem, okozhat még meglepetést ez a tél mind pro, mind pedig kontra.