Tapasztalati tény, hogy a hideg telek a napciklus csökkenõ fázisában, vagy a minimum környékén fordulnak elõ a leggyakrabban. Saját megfigyelésem szerint a zord telek általában "párosával" járnak, a hideg kettõs után következõ harmadik rendszerint enyhébb. Az idei õsz AC dominanciája, csapadékszegénysége, meleg idõszakai és déliáramlás-hajlama szintén az enyhe telek elõzményeit juttatja az ember eszébe (1982, 1987, 1994, 1997, 2000 és 2006)
Másrészrõl idén ott van a kifejlõdés jeleit mutató szibériai-keleteurópai hideg. Figyelemre méltó még az a tény, hogy az északatlanti minimum peremciklonjai jelenleg dél felé tartanak, mediterrán ciklontevékenységben jelentkeznek. Igazi zonalitás esetén ezek északon, Skandinávián, Északkelet-Európán át vonulnának, délen magasnyomás lenne -most éppen észak-északkeleten van AC. Ha ez a hajlam tartósnak bizonyul, aligha lesz átlagnál lényegesen enyhébb idõ a télen.