Idõjárásilag pedig nagyon hasonló az idei év a 2006/2007-es szezonhoz képest is. Az már más kérdés, hogy domborzati hatások miatt milyen idõ van ténylegesen. A makrocirkulációban csak az a hajszálnyi eltérés mutatkozik, mégpedig hogy intenzívebbek az anticiklonok a mérsékelt szélességeken. Bár a ciklonaktivitás töretlenül erõs, de egy lehellettel gyengébb, mint 2006/2007. telén volt. Én ennyi különbséget látok a két szezon között.
Szerintem a 2007/2008-as téli szezon a legjobb példa arra, hogy csak egy hajszál válaszja el a zonális enyheséget és a hidegpárnás telet. Ugyanis az említett szezon 90%-át ez a két makroszinoptikus berendezkedés töltötte ki. A szezon elején töretlen hidegpárna, utána pedig zonális enyheség uralkodott nagy szézalékban. A lényeg ugyanaz: magasan pozitív AO, és váltakozó NAO index.
A domborzati adottságaink pedig olyanok, amilyenek. Meggyõzõdésem, hogy egy langymeleg novemberen lettünk volna túl, ha nem egy tepsi alján helyezkedne el országunk, de mivel így van, ezért télies volt az idõjárás.
Persze izlések és pofonok, de nekem például az ipari hó nem is igazi havazás, hiszen azt sem nevezzük ónos esõnek, hogyha a negyedikrõl kilocsolok egy vödör vizet, ami késõbb ráfagy az útra. Ugyan úgy vagyok a hidegpárnával, mert ha nem lenne medence jelleg, akkor ezek a napok nem a tél, hanem az enyheség jegyében telhetnének nagyrészt.