Meteorológiai esélylatolgatások
Jelen helyzetekbõl nekem nem az jön le, hogy a következõ idõszakban frontátvonulásokhoz vagy mediciklonokhoz HCS-k hez kötõdõen a jövõben kiadós esõkre lehetne számítani, leginkább a konvektív csapadék lesz a jellemzõ, már hol egyáltalán lesz, ami területileg eleve is elég szeszélyes eloszlású. a frontátvonulásokhoz kötõdõ konvektív események ide a Dunántúlra láthatóan most nem igérnek semmit, mivel a hideg levegõ talajszinten erõs széllel túl hamar betör, mire a front idáig bhatol, már nincs olyan alacsony nyomású páradús légpajzs, ami ezt vissza tudná tartani az egyszerû száraz nyomáskiegyenlítõdéssel szemben , és területi sajátosságainkból adódóan ez a szelesebb területeken, mint a Dunántúl északi része ez semmi jóval nem kecsegtet mert idõ elõtt alávágja még az esetlegesen meginduló feláramlásokat is. Tehát maradna még a front elõtti labilitás okozta zivatarok, ha a hidegfront valami okból elakad, legyengül, a ciklon okkludálódott besodródó légcseppként marad vissza (bárikus mocsár),
Ezeknél már a csapadékesélyeket alapvetõan az dönti el, hogy a térségben van -e korábbról tárolt nedvesség bázis, amitõl az alsó légréteg páratartalma magas és ez megemelkedik. Jelen elõzményeket számításba véve kizárólag a szállított nedvességtartalomra lehetne szorítkozni, hozzáadott érték a talajból, növényzetbõl most gyakorlatilag már nincs. kellõ nedvesség pedig a frontok mentén létrejövõ kicsapódásból, erõsebb ciklonok által szállított nedves légtömegekbõl adódna csak, amelyek problémáiról fentebb írtam. Ezért azt gondolom, hogy az ilyen helyzetekbõl sem számíthatunk számottevõ égi áldásra, legfdeljebb ott, ahol egyébkéntsincs ekkora gond. Gigaerõs labilitás ugyan létrehozhat koncentrált minicellákat a csekély nedvességbõl, pl tavakból, vagy rosszabb eseben pyrocumulusból helyi hatások által, de az ezek által okozott csapadékok össz terület eloszlásban elhanyagolhatóak lesznek. Vagyis az aszályos idõszakot a korábbi idõszak pozitív visszacsatolódása illetve a párolgási mérleg további romlása csak egyre súlyosbítani fogják a következõ hónapok különösen a már egyébként is sínylõdõ térségekben.
Ezeknél már a csapadékesélyeket alapvetõan az dönti el, hogy a térségben van -e korábbról tárolt nedvesség bázis, amitõl az alsó légréteg páratartalma magas és ez megemelkedik. Jelen elõzményeket számításba véve kizárólag a szállított nedvességtartalomra lehetne szorítkozni, hozzáadott érték a talajból, növényzetbõl most gyakorlatilag már nincs. kellõ nedvesség pedig a frontok mentén létrejövõ kicsapódásból, erõsebb ciklonok által szállított nedves légtömegekbõl adódna csak, amelyek problémáiról fentebb írtam. Ezért azt gondolom, hogy az ilyen helyzetekbõl sem számíthatunk számottevõ égi áldásra, legfdeljebb ott, ahol egyébkéntsincs ekkora gond. Gigaerõs labilitás ugyan létrehozhat koncentrált minicellákat a csekély nedvességbõl, pl tavakból, vagy rosszabb eseben pyrocumulusból helyi hatások által, de az ezek által okozott csapadékok össz terület eloszlásban elhanyagolhatóak lesznek. Vagyis az aszályos idõszakot a korábbi idõszak pozitív visszacsatolódása illetve a párolgási mérleg további romlása csak egyre súlyosbítani fogják a következõ hónapok különösen a már egyébként is sínylõdõ térségekben.