Nola, ezek lélekmelengetõ fotók, nagyon szépek! Családunknak különösen szívhez szóló a helyszín, hiszen anyukám, testvéreivel Sándorréten, az Ilonka-patak (õk csak így hívták nevet melletti kis házban nõttek fel az "50-es években. Nagymamám mennyit szokott mesélni róla.. Igazi tanyasi élet volt.
2-3 évente meglátogatjuk a helyet, végigbandukolunk a nyílegyenes, vadgesztenyesorral határolt úton, aztán irány a Kékes.