Tulajdonképp nem akartam az arktikus jégborítottságra "kihegyezni" a mondanivalómat annál is kevésbé, mert a mi telünk milyensége köztudottan csupán indirekte függ össze azzal. Nem is értem, hol a vita köztünk. Azt írod, hogy nem igaz, hogy meredeken ívelt felfelé a jégmennyiség görbéje, hiszen most is rekord alacsony a jégkiterjedés.
Itt bizony fogalomzavar van, a függvényérték van összekeverve az elsõ derivált értékével (Te, mint egzakt képzettségû, nyilván tudod, mirõl beszélek)
Természetesen nem vonom kétségbe, hogy az ember szén-dioxid emissziója elvileg melegíti a légkört. De remélem, Te sem osztod azt a véleményt, hogy a sarki jégsapka állapota csupán ennek a függvénye. A Kara és a Barents-tenger gyengélkedésének (és ezzel a totális jégborítás alacsony voltának) szinte biztosan van makrocirkulációs oka is.
Egyik lehetséges magyarázata az észak-atlanti tengeráramlás rendellenes viselkedésében van.
Emlékszünk, ez néhány évvel ezelõtt északnak kanyarodott, és a Baffin-öblöt melegítette.
Véleményem szerint jelenleg kompenzatórikusan fordult Eurázsia felé, és jut a szokottnál keletebbre felé, éppen a kérdéses tengerrészeken okozva jégolvadást (ill. gátolva a befagyást)
Persze, ez csak egy ötlet. Legjobb lenne látni az aktuális ábrákat az észak-atlantiáramlat útvonaláról. Úgy sejtem, hogy a tengeráramlat anomáliái elsõsorban a légáramlatok milyenségében lelik magyarázatukat. Eurázsia északnyugati szélén nagyon gyakorivá vált az északi zonalitás. Tavaly, tél elején szintén a viharos, enyhe délnyugati szelek törték össze, kergették el a jeget a Kara-tengerrõl. A lényeg, hogy a mostani légáramlási, tengeráramlási anomáliának is jelentkezni fog majd az ellentettje. Aligha hihetõ, hogy a szóban forgó tengerrészek jégborítottsági görbéje eztán hokiütõ-szerûen "lemászik" a koordináta rendszerrõl.
Ezek után latolgassunk kissé a fentiek függvényében. Az a megállapítás, miszerint a mi téli idõjárásunk nem nagyon függ az arktikus jégborítottságtól, nyilván csak bizonyos határok között igaz. A sarki jég olvadásával rengeteg hõt von el, ill. a jégtábla, és az azon levõ hóréteg elszigeteli a fölötte elhelyezkedõ légréteget a "meleg" tengervíztõl, ezért az ilyen területen hideg anticiklonok képzõdhetnek. Valamekkora behatással nyilván van a jégkiterjedtség a sarki hidegbázisra.
Egyszer már felvetettem, hogy az északi-sarki és a szibériai hidegpool lehet, hogy bizonyos antagonizmusban van egymással.(A tavalyi tél igazolni látszott az elképzelésemet)
Ha ez tényleg így van, idén is dominálni fog a kontinentális, "lábas" hideg.