Azon esetekben amikor nem azori, zónális az áramlási kép, általános, hogy a hõségmagok tõlünk keletre helyezkednek el, és idõrõl -idõre a sarkvidék felé hatolnak, Az elmúlt években gyakran visszatérõ jelenség a koranyári-nyári idõszakban, hogy a hideg légtömegek Nyugat-Európán keresztül akár a Földközi térségig hatolnak, míg ezzel egyidejûleg a K-Európai síkságon korlátok nélkül törnek észak felé. Az elmúlt 3 év nyarán ez volt a jellemzõ, de az egyensúlyi pontok NY-K irányban eltérõek voltak, és úgy tûnik, néhány 100 km -en múlik, hogy az adott nyárelõ árvizes, vagy majdnem aszályos lesz, elõbbit megtapasztaltuk 2010 -ben utóbbit 2012-ben. a 2011 és idei év valahol a kettõ közötti átmenetet képviseli, ám 2011- ben egy tartós nedves periódusból haladtunk a szárazabb felé, és a nyár második felében szárazabbra, melegebbre forduló idõjárást egyéb hatások is segítik, Jelen idõjárás amúgy 2010 nyárközépre jellemzõ helyzet 1 hónappal korábban laza , 2010 ben az elsõ melegebb idõszak azonban jóval korábban június 10 környékére esett, ebbõl sejtem, hogy idén a helyzet 2010 nél kiélezetettebb, viszont a meleg expanziója erõsebb. Hosszú idõtávban figyelve, bár a mostani felmelegedés puffere inkább déli- keleti irányú most már Afrika és a Földközi térségben a pokoli hõség délnyugat felõl is "bepróbálkozik", idõnként az Ibériai félszigetet is megnyalva. ebbõl arra számítok, hogy a folytatás nem a 2010 hez lesz hasonló. Bár valószínû még egy visszaingázás egy ÉNY-i iráynítású epizódba, de a korábbiaktól eltérõen már a Kárpát- medencét kevésbé fogja érinteni, és Nyugat-Afrikában is halmozódõ hõségtömeg elöbb utóbb ha nem is véglegesen, de tartósabban zónális áramlási képet épít ki északra elhaladó frontokkal, ami az elmúlt 2 évben illetve 2009-ben az õsz elsõ felét jellemezte inkább.
Nagyon erõs a gyanúm, hogy a következõkben számíthatunk egy mérsékelten nyárias, majd egy kb. 2 hetes csapadékosabb idõszakra, de azt a mostaninál tartósabb hõhullám követheti.

Ez egyébként megfigyelésem már a 90 es évek elejérõl is, hogy a júniusban napforduló környékén jelentkezõ erõs hõhullámot átmeneti több hetes enyhébb -hûvösebb csapadékos idõszak, majd a nyár második felére kiteljesedõ zónalitás és hõség követi. Ellenpéldát nem is nagyon tudnék említeni (így megérzésre akár egy prediktor felállítása is esélyesnek tûnhet a napfordulókori hõmérséklet (jún16-2laza esetleg nyomáseloszlási kép és a július 20-augusztus 30 között mért napi középhõmérséklet átlaga között nyelvnyujtas. Igaz a 2 idõtáv csekély különbsége és a napállás jóval gyengébb változása önmagában is erõsebb korrelációt sejtet laza, de az idõszakra adott becslés gyakorlati szempontból (balatonparti nyaralás tervezése) jelentõs, mert a megfigyeléshez hozzá tartozik, hogy a napforduló környéki hûvösebb idõ esetén a kánikulai idõszak tetõzése leginkább július közepére várható és az augusztus többnyire változékonyabb már.

(Közbevetés: az is néhány évben látott tapasztalatom, hogy a május derekán, fagyosszentek alatti minimum egyhetes kánikula - nem a május elején jellemzõ - többször "lyukas", átlagnál hûvösebb nyarat hozott. )

Végigtekintve a hasonló júniusú éveket nagyon hasonló jelenségeket láttam a légkörzésben, mégha némileg eltérõ is volt a hidegmag tagoltsága és helyzete adott idõpontban, és jellemzõ volt utána egy zónális váltás.

Tehát összességében ezek azt mondatják, hogy az átlagosnál szignifikánsan melegebb nyár várható, végül átlagos, vagy kissé azalatti csapadékkal.