Engem is az a gondolat foglalkoztat ezekben a napokban, vajon milyen jellegû lesz a nyár hátra levõ része, különös tekintettel arra, hogy lesz-e a ju'nius végihez hasonló keményvonalas hõhullám ju'lius végén, vagy valamikor augusztusban. Véleményem szerint ez a fõ kérdés.
Hogy valamit megpróbáljunk errõl mondani, elõször is nézzük meg, miféle nyárral van dolgunk az idén. Legfeltûnõbb jellegzetessége ennek a nyárnak, hogy eddig szinte minden történése a klasszikus forgatókönyv szerint alakul. A nyár eleji elõoldali hõfelugrások, a medárdi esõk, és a ju'lius második dekádjának környékére nagyon is jellemzõ gyenge, de tartós észak-északnyugati áramlás, kifejezett konvekcióval kísért gyenge hidegadvekció sok nyári szezonban elõfordultak, éppen ebben a sorrendben.
Egymás utáni elõfordulásuk nem a véletlen mûve. A nyáron a hõcsere ciklusok a télinél kisebb hõkontraszt miatt "elkentek", de azért tetten érhetõk. Tavasz legvégén, nyár legelején a sarkvidéknek még van valamennyi hidegtartaléka, az alacsonyabb szélességek viszont dinamikusan melegednek. A kiélezõdõ hõkontraszt kifejezett teknõsödéssel, erõs ciklontevékenységgel jár, s mivel elsõsorban a déli tájak felmelegedése, a meleg légtömegek megszaporodása az oka a polárfronti expanziónak, továbbá, mert a sarki hidegbázis a grönlandi térségbe hu'zódik vissza, természetes, hogy nálunk legtöbbször melegadvekció tapasztalható. Íme, a május eleji melegek képlete, melyek, fentiek miatt, együtt járnak a nyugat-európai hidegbetörésekkel, ahogy az idén is tapasztaltuk.
Nyár közepére a hõkontraszt fenti kiélezõdése "lecseng". A májusban elõoldali hõfelugrást okozó nyugat-európai teknõk fokozatosan fölénk helyezõdnek sok csapadékukkal, azután hátoldalukra kerülünk (medárdi esõk, ju'niusi hõcsökkenés) Késõbb a ciklontevékenység gyengül, a mi rendszeres hátoldali poziciónk mellet. Ennek vagyunk most a tanu'i: a hõcsere ciklus a meridionális fázis végén "haldoklik". Ju'lius közepére a sarki hidegbázis minimális, az alacsonyabb szélességek sem melegszenek már tovább. A nagyon kicsi hõkontraszt miatt a polárfront rendkívül lassan regenerálódik, a hõcsere ciklus a meridionális fázis végén látszólag megáll. Nálunk mindennek megfelelõen gyenge anticiklonok jelenléte, illetõleg bárikus mocsárhelyzet a legvalószínûbb, és a helyi tényezõk elõretörése a távolhatásokkal szemben. A most fölöttünk elhelyezkedõ északnyugati légmozgás összességében gyengülni fog a következõ néhány hétben, az anticiklonális hatások pedig erõsödnek -ez törvényszerû. Ez a meleg, esetleg záporokkal-zivatarokkal tarkított nyári idõ felé tolja a dolgokat.
Általában augusztus elsõ dekádjának elmu'ltával csigalassu'ággal megint akcióképesebbé válik a polárfront, ennek a következménye az aug. 20-a utáni, nemegyszer markáns lehûlés, de az azt megelõzõ melegedés is a hónap elején, közepe táján.
Amit most elõvezettem, természetesen sematikus menetrend, de nem hiszem, hogy az idei nyarunk idõjárása lényegesen eltérne ettõl.
Nézzük meg azt is, ha van eltérés, milyen lehet: például, a jelenlegi északnyugati áramlás a vártnál lassabban hal el, sõt, idõnként fel is éled. Ebben az esetben a hónap végéig még elõfordulhat egy-egy hûvösebb, felhõsebb, szeles idõszak.
A nagy "fekete ló" az észak-afrikai, szaharai melegtömeg viselkedése. Véleményem szerint ez teljességgel kiszámíthatatlan. A forró légtömeg hõmérséklete és kiterjedése csak korlátozott prognosztikai jelentõséggel bír, a pillanatnyi makrocirkuláció pedig semmilyennel. Hasonló a helyzet, mint a téli erõs hideghullámok, téli "nagyvadak" esetében: a hideg rapidan felhalmozódik, és el is áraszt minket, ha "u'ri kedve" u'gy tartja. Ekkor a makrocirkuláció fog hozzáidomulni a hidegtömeg expanziójához. A "marokkói expressz" is, ha akar, akkor bizony jönni fog. Igaz, az idén valamivel esélyesebbnek sejtem a szárazföldi, kissé mérsékeltebb melegek uralmát a nyár második felében, mint az 1992-es és 2007-es szabásu' brutális hõségek elõállását. Még így is lenne hõségnap bõven, csupán a kiadósan 35 fok fölötti hõségek maradnának el, és lennének záporok, zivatarok. Viszont semmiképp se tudom kizárni, hogy ju'l. legvégén, vagy augusztus folyamán valamikor mégis befigyel a szörnyû forró, szörnyû száraz sivatagi levegõ, jelentkezik a "szupernyár".
Summa summárum, a mostantól augusztus végéig terjedõ idõszakot igazi nyárinak feltételezem, átlagos vagy némileg a fölötti, de semmiképpen sem átlag alatti hõmérsékletûnek. A hajlam a konvektív csapadékhullásra valószínûleg fennmarad, nem hinném, hogy komoly aszály fenyegetne (hacsak nem kerülünk tartósan az észak-afrikai forró légtömegek uralma alá)
Hogy az augusztus végi "évszakváltó" lehûlés, majd a szeptember eleji idõjárás milyen lesz, azt talán még maga az idõjárás sem tudja most még. Ezeknek döntõ tényezõje, hogy a sarki hidegbázis miként reagál majd arra, hogy a besugárzás csökkenni kezd. Ez egyelõre elõreláthatatlan, "zsákbamacska", s pontosan ez a szép benne. Ha a szeptemberi makrocirkulációs jelleget elõre láthatnánk, a Hari-féle decemberi prediktoron keresztül megsaccolhatnánk a tél elejének idõjárását is -erre azonban, ahogy mondtam, nincs lehetõség