Nem rossz ötlet a klímaváltozást a nyugati vs. meridionális irányítás arányainak változásában keresni, viszont egy komoly nehézséggel szembe fogunk találkozni. Méghozzá azzal, hogy a hõmérsékletrõl vagy a csapadékról még csak-csak vannak információink évszázadokra visszamenõen, azt viszont bajosan fogjuk megállapítani, hogy mondjuk 1900-ban a lehullott csapadék mekkora része esett óceáni frontból, és mennyi mediciklonból. Az 1970-1980-as években biztos több csapadékot adtak az óceáni frontok, mint most, de ki mondja meg, mi volt elõtte?

Persze a károsultakat nem vigasztalná, ha kiderülne, hogy 50 vagy 100 évvel ezelõtt is a mostanihoz hasonló felállás (gyengélkedõ zonalitás) volt jellemzõ. De ha a helyzet okait keressük, akkor nekünk errõl muszáj tudnunk, mert innen lehet tovább nyomozni. 50 éve volt ilyen? Akkor nézzük meg, mi történt a naptevékenységgel, az óceánokkal, a légkör összetételével, stb. 50 éve. 800 éve volt ilyen? Akkor nézzük meg, mi történt 800 éve, meg mi történt utána, ami helyrepofozta az óceáni irányítást.

Ötletem egyébként volna, hogyan lehetne a csapadék eredetét visszamenõleg kideríteni... már országon belül is sokat elárul, mennyire csapadékos mondjuk a Kisalföld a Dél-Dunántúlhoz képest. (Óceáni irányításnál a Kisalföld is jócskán kap, annak elmaradásakor relatíve "kiszárad"... errõl történetesen már OMSZ elemzést is láttam az elmúlt évtizedekre vonatkozóan.) Ha átlépjük a határokat, és mondjuk az Alpok északi és déli oldalán hulló csapadék mennyiségét hasonlítjuk össze, az még beszédesebb lehet.