Évekkel ezelõtt én is már felvetettem, hogy olyan pontokat kell keresni, ahol tetten érhetõ lehet a változás.
Lehet itt mindenféle globális melegedésekkel riogatni meg összevissza beszélni, de kb. úgy kéne felderíteni ezt a klímaváltozást, mint ahogy egy krimiben felgöngyölítenek egy gyilkossági ügye, vagy mint a Helyszínelõk c. filmsorozatban.
Én pl. megkeresném azt a pontot, ahol a nyugati, atlanti ciklonok a legtöbb csapadékot kiadták magukból, és megkeresni azt, ahol a legkevesebbet, mondjuk Salzburg és Graz.
Elõbbinél torlódtak a nyugati frontok, utóbbinál nem, gyanítom elõbbinél volt több csapadék, utóbbinál kevesebb, meg kéne nézni ezen 2 település csapadékmennyiségét mondjuk 1960-90 között, meg 1995-2010-ig.
Node!
Mi van akkor, ha a salzburgi csapadéknál azt találjuk, hogy ugyanannyi. Lehet, mivel erõsen konvektívvé vált a csapadék, szerintem több a zivatar, sokkal egyeletlenebb az eloszlás, így a ritkább csapadék nagyobb intenzitású lett, és ugyanannyit pakol éve szinten, mint elõtte a sûrûbb esõ.
Könnyen becsapódhat az ember, mint ahogy becsapódtak azok a gyümölcstermesztõk is, akik a Dunántúl nyugati felének cseresznye termeszthetõségét vizsgálták a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatására.
Vették Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa állomásainak adatait, mégpedig valamelyik intervallumot több évtizeddel ezelõttrõl, meg az elmúlt 10 évét, és megnézték, milyen arányban változtak a tavaszi fagyok számban és erõsségben.
Kijött, hogy régebben a kanizsai állomás cseresznyevirágzás idején mért legalacsonyabb minimumainak átlaga -2,4 fok.
Zalaegerszegé -2,3 fok. Ez meg is felel a valóságnak, a kanizsai és az egerszegi állomás általában nagyon hasonló minimumokat mért derült éjjeleken.
Aztán jött a meglepi, az utolsó 10 évben a kanizsai állomás bedurvult -3,7 lett a minimumok átlaga a virágzáskor, az egerszegi meg -0,6 lett ! ! !
És nagy boldogan egy idei tavaszi elõadássorozaton, ahol a magyar gyümölcstermesztés krémje vett részt, az egyik elõadó elmondta, hogy bizony az adatok szerint a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatására Zalaegerszegen jobban lehet cseresznyét termeszteni, mint Nagykanizsán !!!!!!!!!!!
Bocsánat, az fel sem tûnt nekik, hogy annyira fel lettünk melegedve, hogy Nagykanizsán még úgysem lehet, hiszen közel 1,5 fokkal alacsonyabb minimumok lettek virágzáskor.
A zalaegerszegi minimumok több mint 1,5 fokos enyhülése nem térségi különbség, nem is globális melegedési, hanem feltették az állomást egy dombra!
Csak a gyümölcstermesztõ szakik ezzel nem számoltak, alátámasztva érezték volna a globális felmelegedést, hogy Egerszegen micsoda frankón lehet cseresznyét termeszteni. El tudták képzelni, hogy 45 km-en belül ekkora térségi érvényû különbség legyen ! !
A többiek elismerõen megtapsolták az elõadót, és nyugodtan mentek volna haza, ha nincs ott valaki, aki felállt, szót kért és felvilágosította õket...

Szóval rettentõ kényes téma ez, nagyon észnél kell lenni.

Arra, meg hogy régebben, 200 meg 300 meg 1000 meg 2000 évvel ezelõtt is voltak szélsõségek, meg hogy ez csak 15 év meg 20 év, egy pillanat a bolygónk klímájának életében, arra a már emlegetett példám: ha van egy ember, a faluban mindenki mintacsaládapának ismeri, otthon mintaférj, rendes, kedves, segítõkész, sosem ártott a légynek sem, aztán egyszer csak kirúgják a munkahelyérõl, a felesége megcsalja és kirabolják, bekattan, és megöli a feleségét meg a 3 gyerekét, meg 4 járókelõt is szitává lõ, arra nem mondja senki, hogy jaj de hát hiszen 100 meg 200 meg 2000 évvel ezelõtt is öltek, meg hiszen milyen jó ember volt, nem menti fel egy bíróság sem.
Ebben az esetben, hogy megállapítsuk, hogy ez normális-e vagy sem, nem kell várni még 20 évet, hogy na vajon még legyilkol-e 5 embert, egybõl lehet tudni, hogy hoppá, valami baj van. Legalábbis az illetõ nem olyan, mint volt elõtte.
Ezt két perc alatt meg lehet állapítani.
Aztán az, hogy ez normális-e vagy sem, volt-e régen 500-800-1000 éve ilyen vagy nem, miért van vagy miért nincs, meddig tart vagy meddig nem, az más tészta.

Kb. 100 éve van olyan szintû meteorológia, amire rá lehet fogni, hogy megfelelõen mûszerezett és megbízható leírásokat készít. Európa éghajlatát leírták már elég régen, a frontok jellemzõ vonulását, évszakos jellegét.
Ha elõvennénk egy 1955-ben vagy 1984-ben vagy 1992-ben íródott leírást, és összehasonlítanánk az elmúlt 1 év idõjárásával, hát homlokegyenest más!
Ha az 1995 utáni idõszakét írnánk le, az is totál más, mint elõtte!
Aztán hogy ez most volt-e régebben vagy nem, jó-e nekünk vagy nem, emiatt félnünk kell-e vagy sem, az más kérdés.