Egy év bizonyos szakaszában rendszeresen visszatérõ jelenségek, melyek többé -kevésbé visszajáró vendégek és inkább az elõbbi javára be is jönnek :

Pl. a január végén/február elején feltûnõ gyakorisággal bekövetkezõ makrováltás, kemény hideg, havas etap megjelenése, még a leggyengébb teleken is, lásd. 2006/2007 vagy 2013/2014.

A tavaszi avagy "böjti szelek" megjelenése március, áprilisban, nem hiába ez a két legszelesebb hónapunk statisztikailag.

A május, júniusi medárdi esõzések, sok zivatar, a hõcsökkenés, Atlanti légtömegek uralmának térnyerése, hõhullámok ekkor még háttérbe szorulnak, ritka vendégek.

A július /augusztusi "nyár csúcsa" a hõhullámok és szárazabb idõ gyakoribb megjelenése, a hõtehetetlenség.

Az õsz közepi októberi vénasszonyok nyara, csendesebb hetek sorozata.

A decemberi szélsõséges hõingadozások, a hónap végére gyakran megenyhülõ idõ, különösen az ünnepeket jellemezik nagy hõmérsékleti ingadozások.

Ezen felsorolt dolgok többé - kevésbé végig kísérnek egy évet, inkább az elõbbi javára.