Globális jelenségek
A modellekbõl adódó 45-50 fokról nekem az jut eszembe, hogy száraz, viszonylag kopár talaj esetén felszínhõmérsékletnek teljesen reális érték lenne. Mekkora ezeknek a modelleknek a függõleges felbontása, azaz milyen vastag légrétegre vonatkoznak ezek az értékek? Nincs olyan feltétel a modellben, ami miatt a legalsó szint hõmérsékletének a talajfelszíni értékkel kell megegyeznie? Illetve: mennyire pontosan írja le a modell a konvekciót? Ha valamiért nem a talajról, hanem magasabbról indítja, akkor átkeverés híján "túlforrósíthatja" a legalsó szintet... Vagy akkor is hasonló az eredmény, ha a kis konvektív cellák fel- és leáramlásait összegezzük, és csak azzal számolunk, hogy napsütésben a teljes területrõl feláramlik valamennyi levegõ, leáramlás (azaz átkeverés) pedig nincs... Bár attól tartok, nem itt van a kutya elásva, ezek a hibák már réges-rég eszükbe jutottak volna a modellfejlesztõknek is.
Miskolczi-modell: lehet, hogy helytelenül gondolom, de bennem a bonyolultsága (tényleg úgy tûnik, hogy senki sem érti, a szakmában sem) eleve kétségeket ébreszt. Hiszen van egy sokkal egyszerûbb, világosabb elméletünk, a klasszikus "üvegház-modell". Igaz, hogy az ezen alapuló modellek nem adják vissza hajszálpontosan a valóságot, de a fizika törvényeinek ez az elmélet sehol sem mond ellent. Nekem úgy tûnik, hogy Miskolczi sem mutatott az üvegház-egyenletekben konkrét elvi hibát, hanem az egészet eldobta, és összerakott egy sokkal bonyolultabb elképzelést. Az efféle "túlbonyolítások" viszont a természettudományban ritkán válnak be .
Hogy Adaz kérdésére is válaszoljak: napjaink tizedfokos nagyságrendû ingadozásait valóban nem sikerült meggyõzõen alátámasztani az üvegház-modellel, miután itt pozitív és negatív visszacsatolások kavalkádjával van dolgunk. (A hó, jég jelenléte egyébként elsõdlegesen tovább erõsíti a lehûléseket, mivel a sugárzás sokkal nagyobb részét veri vissza, mint a talaj vagy a vízfelszín.) Az viszont kiszámítható pusztán az "üvegházat" leíró képletekkel, hogy a Föld mai albedója, mai légköri összetétele és a napsugárzás mai erõssége mellett a bolygó átlaghõmérséklete mintegy 15°C - és tényleg annyi. Légkör nélkül -15°C körül lenne - és a Holdé tényleg annyi. A Marsé is annyi, amennyi az ottani paraméterekbõl adódik. Nagy vonalakban a Földé is úgy alakult története során, ahogy a kérdéses adatok alapján várható, stb.

Miskolczi-modell: lehet, hogy helytelenül gondolom, de bennem a bonyolultsága (tényleg úgy tûnik, hogy senki sem érti, a szakmában sem) eleve kétségeket ébreszt. Hiszen van egy sokkal egyszerûbb, világosabb elméletünk, a klasszikus "üvegház-modell". Igaz, hogy az ezen alapuló modellek nem adják vissza hajszálpontosan a valóságot, de a fizika törvényeinek ez az elmélet sehol sem mond ellent. Nekem úgy tûnik, hogy Miskolczi sem mutatott az üvegház-egyenletekben konkrét elvi hibát, hanem az egészet eldobta, és összerakott egy sokkal bonyolultabb elképzelést. Az efféle "túlbonyolítások" viszont a természettudományban ritkán válnak be .
Hogy Adaz kérdésére is válaszoljak: napjaink tizedfokos nagyságrendû ingadozásait valóban nem sikerült meggyõzõen alátámasztani az üvegház-modellel, miután itt pozitív és negatív visszacsatolások kavalkádjával van dolgunk. (A hó, jég jelenléte egyébként elsõdlegesen tovább erõsíti a lehûléseket, mivel a sugárzás sokkal nagyobb részét veri vissza, mint a talaj vagy a vízfelszín.) Az viszont kiszámítható pusztán az "üvegházat" leíró képletekkel, hogy a Föld mai albedója, mai légköri összetétele és a napsugárzás mai erõssége mellett a bolygó átlaghõmérséklete mintegy 15°C - és tényleg annyi. Légkör nélkül -15°C körül lenne - és a Holdé tényleg annyi. A Marsé is annyi, amennyi az ottani paraméterekbõl adódik. Nagy vonalakban a Földé is úgy alakult története során, ahogy a kérdéses adatok alapján várható, stb.