Másokat is foglalkoztat a téma,más fórumokon is szerepel.Két dolgot tennék az elhangzottakhoz.
A talajok (igaz a sziklás magashegységekben és sivatagokban nincs) szintén sok szerves anyagot (humusz) tartalmaznak és háromnegyedét borítják a felszínnek.
A másik a késleltetet hatás téma a bioszférában.A kiindulás: az energiamegmaradás.Vagyis amennyi energiát(C fotoszintézise)) elnyel a növényzet(tárol),akkor ugyanannyit vissza is juttat (korhadás,bomlás,erdõtüzek stb.)Ha minél több zöldnövényzet van,annál több oxigén termelõdik.Ha kevés az erdõ,azt mondjuk nõ a CO2,mert nincs ami kivonja belõle a szenet és O2 sem szabadul fel.Vagyis a sok zöld tisztítja a levegõt,megment a CO2 felszaporodásától.De amennyit megköt,hosszú távon ugyanannyit vissza is juttat az elõzõ fejtegetések szerint (ha nem fosszilializálódik), vagyis semmivel sem lesz a növényzet hatására kevesebb a CO2 és így nem menekülünk meg a felmelegedéstõl(nõ a CO2 és az üvegházhatás). Valójában itt jön a késleltetés : évmilliók alatt sok boimassza fosszilis energiahordozóvá,üledékké,talajjá lett.Most felgyorsult ezek visszapumpálása az ember által a légkörbe,de egyes körök szerint ezt a növényzet (mivel kevesebb az erdõ) nem tudja ismét megkötni.Vagyis az elsõ verzió szerint a bioszféra indifferens a légköri CO2 szempontjából (amennyit megköt,annyit visszaad?)
A második szerint késleltettet hatás révén visszahat,mert képes (ha nem is közvetlen jelentõs hõenergiát) visszafogni jelentõs CO2 mennyiséget,s ha az ember ezt nem szabadítja fel a továbbiakban,akkor akár lassú globális lehûlés lesz a vége(ennek ugyanúgy nem örülne sok ember,én sem). kacsint
Nüanszok (és a puffer,de azt ki méri meg?) dönthetik el,hogy most a CO2 nõ,vagy csökken a bioszféra hatására(persze még vulkánok is vannak),melegszik vagy hûl ettõl a klíma... zavarban