Klímamodellekrõl hallotam, az általad említett számítási módról viszont nem. Ez, ha megfelelõ premisszákból indul(na) ki, korrekt eredményeket hoz(na).
A kutya szerintem épp itt van elásva: a kiindulási alapoknál. Kérdés, hogy a klímamodellek figyelembe veszik-e a naptevékenység változásait. Véleményem szerint aligha, hisz jelen állás szerint ez elõrejelezhetetlen. A nap fizikai állapotában beállott változásokról bízvást kijelenthetõ, hogy azok hatást gyakorolnak a földi légkör energiaháztartására és általános viselkedésére. A legutóbbi évek (és az elmúlt századok idõjárási krónikái) erõs gyanújeleit szolgáltatták ennek (ld. Maunder- minimum és kis jégkorszak, vagy a tavalyi-tavalyelõtti év sokatmondóan anomáliás cirkulációja).
A "hivatalos" tudomány mégis azt mondja, hogy a naptevékenység hatása a földi klímára egyáltalán nem bizonyított -lehet, semmilyen hatással sincs rá.
Ha ez az elõfeltevés mégsem helytálló, akkor a jelenlegi klímamodellek számításai borulnak, nemde?