Hát igen, meglehetõsen furcsa a cikk számomra is. Azt mondja, az üvegházhatás a szárazföld fölött túlkompenzálja a Golf leállása miatti hûlést. Valószínûleg a modellben az van határfeltételként, hogy az üvegház-gázok emissziója a szárazföldön történik. A szélrendszerek azonban az üvegházhatásban nagyobb részt szerepet játszó hosszú tartózkodási idejû gázokat (metán, CO2, HCFC-k) eloszlatja a légkörben. A hidegebb vízfelszín alulról hûti a levegõt is, az viszont kérdéses, hogy az üvegházhatás fölülrõl nem melegíti-e a vizet (szerintem nem). A szárazföldi eredetû emisszió miatt lehetséges az is, hogy a szárazföld tényleg melegszik. Ez akkor érvényesül jobban, ha nincs tartós nyugati áramlás, gyakori a blocking (így a keveredés is lassúbb ugye). Node az ilyen blocking-osodás mellett is az kell, hogy nyáron nagyobb legyen az AC-k alatt az extrém meleg, mint télen az extrém hideg. E téren ezek a modellszámítások igen nagy bizonytalanságot mutatnak, még ha valódi kutatás is, mégis "IPCC-szinten" kell kezelni emiatt.
Ez a forgatókönyv egyébként beleillik a sok más, IPCC-s és nem IPCC-s vizsgálatok körébe egyaránt. Azok szerint ugye szélsõségesebbé, de inkább melegebbé válna az éghajlat, és a csapadék terén is inkább extremitások mutatkoznának (nálunk szárazodással együtt). Ez a makrocirkulációs rendszerekben a blocking gyakoriságának növekedését, a nyugati áramlás általános gyengülését sugallja.

Arról egyébként konkrét eredményeket is láttam, mennyire sérülékeny valóban a termohalin cirkuláció. Most nem találom õket (lehet, hogy nem is tették közzé a neten). Nagyon so9k egyensúlyi áramlási rendszer létezik az óceánban, melyek között kicsi a "potenciálgát", így könnyen átbillen egyik sajátállapotából a másikba. Ehhez elég lehet akár egy kisebb, rövidtávú regionális éghajlatváltozás, ami valahol a felszíni áramlást tartósabban módosítja, ennek köszönhetõen aztán viszonylag rövid idõ alatt átalakulhat az áramlási rendszer, ami ezután a globális klímát "magához igazítja" (vagyis átmeneti pozitív visszacsatolásként a klíma is átugrik egy másik, immár a légkör-óceán rendszernek egy stabilabb állapotába).
Tudtommal konkrét ilyen forgatókönyvek is léteznek.

Az üvegházhatásról csak annyit, hogy a légkörfizikai üvegházhatás mértékére bevezetett paraméterek nem emelkednek. Az ilyen téren történõ vizsgálatok egyre inkább azt mutatják, hogy a paraméter egyensúlyi állapot körül rezeg (anharmonikusan), melynek átlagos periódusa 2 év körüli. Sõt, még csak olyan elméletet sem tudtak kreálni, ami ezt lehetõvé tenné. A légkör tehát az üvegházhatást visszacsatolja. Ennek nem mond ellent sem a globális melegedés, sem a CO2-növekedés, viszont cáfolja (vagy legalábbis erõsen megkérdõjelezi) azt az elméletet, miszerint az üvegházhatás elsõdlegesen okozhat a melegedést. /Errõl az m1-en volt egy mûsor a napokban, ott hallottam ezt, még nem tudtam részletesen utánanézni./