Úgy tûnik, hogy a víz körforgása -ill. annak változásai- alapvetõ hatást gyakorol a földi klímára. Ha valamilyen oknál fogva megemelkedik a globális átlaghõmérséklet, eltolódás következik be a folyékony és gáz halmazállapotú víz arányában az utóbbi javára, és elõáll a már említett circulus vitiosus. Azonban ez az elképzelés nem számol a sarki jégsapkák hatásával. Ha ezekben megfelelõ mennyiségû negatív hõenergia tárolódik, úgy a magasabb páratartalmú levegõbõl itt megnövekedett mennyiségû víz kondenzálódik, méghozzá szilárd halmazállapotban -a jégborította terület adott esetben paradox módon kiterjedtebbé válik. Túl azon, hogy a folyamat közvetlenül is csökkenti a légkör vízgõz tartalmát, még az albedót is fokozza, így leszállítja a hõmérsékletet -a légkör vízgõz tartalma a kisebb elpárolgás miatt is mérséklõdik. Íme, egy lehetséges visszaszabályozó mechanizmus.
Véleményem szerint kiemelkedõ fontosságú a globális klímaszabályozás szempontjából a biológiai ágens: nevezetesen, a növényzet. A levegõ magasabb széndioxid és vízgõz tartalma kedvez a növekedésnek, a nagyobb vegetáció viszont a fotoszintézis során kivonja a fölös széndioxidot a légkörbõl, így helyreáll az egyensúly.
Az is igaz viszont, hogy az ember térfoglalása, erdõirtása a fenti mechanizmus mûködését
legalábbis zavarja.
Végül néhány nagyon érdekes, sokat sejtetõ mondat a cikkbõl:
"Bizonyos adatsorokon kimutatható a globális felhõzet csökkenése a XX. század során. Ez a felszínre jutó napsugárzás növekedését okozta. Ha a felszínre jutó napsugárzás mennyisége növekedett, ezzel együtt emelkedett a hõmérséklet is"
Fenti tény nagyon jól korrelál azzal az elképzeléssel, miszerint megnövekedett naptevékenység idején a földet elérõ kozmikus sugárzás gyengül, és vica versa. A gyengébb ionizáló sugárzás kevesebb kondenzációs magot produkál a légkörben, így a kicsapódás, a felhõzet mennyisége csökken. A XX. századi felhõzet-csökkenés egybeesik a naptevékenység un. modernkori maximumával. Lehetséges, hogy mégis van valami abban az elképzelésben, hogy az elnyújtott napfoltminimumok a globális átlaghõmérséklet csökkenését váltják ki.