Miért pont az 1901-es esztendõtõl indulunk már megint? Én itt hagytam abba a belinkelt diplomadolgozat/állomástörténeti ismertetõ olvasását:

"Jóllehet, a XIX. század folyamán a városban többen végeztek hosszabb-rövidebb ideig meteorológiai méréseket, ezek inkább csak történelmi értékûek, mert sem a mérési módszerek, sem a mûszerek nem voltak egységesek. Az itt közölt száz éves adatsor elsõ harmadának mérési helyeire vonatkozó alapos, mindenre kiterjedõ ismertetése dr. Simor Ferenc geográfus egyetemi tanárnak köszönhetõ."

Szerencsétlen Dr. Patkovich József orvos-természettudós, a maga 1819 és 1854 között folytatott megfigyeléseivel, melyeket a bécsi csillagvizsgáló munkatársaitól származó mûszerekkel végzett, most bizonyosan forogna sírjában. Ebbõl az idõszakból az 1830-as évtized néhány éves hézagainak kivételével minden napra legalább 2 hõmérsékleti megfigyelést találtam a naplóiban, illetve a bécsi évkönyvekben. Ezt követõen az 1850-ben alapított osztrák meteorológiai szolgálat megbízásából 1853 és 1858 között és végeztek méréseket, majd szintén egy nagyon hosszú sorozat származik Pécs-Bányateleprõl 1871 és 1913-14 között. Ez az állomás a Mecsek oldalában kb. 250-270 méteres magasságban feküdt, és 1870-71-ben az OMSZ jogelõdje, a "Magyar Királyi Meteorologiai és Földdelejességi Intézet" munkatársai látták el évrõl-évre hitelesített mûszerekkel és árnyékolóval (!!).

Hogyan lehet az, hogy a Szolgálat saját korábbi észlelõinek több évtizedes munkáját képes egyetlen tollvonással elintézni, degradálni? Ilyet állítani, hogy "ezek inkább csak történelmi értékûek, mert sem a mérési módszerek, sem a mûszerek nem voltak egységesek". Az OMSZ jogelõdje által évtizedeken át fenntartott állomás nem felelt meg az alapvetõ méréstechnikai követelményeknek?? Könyörgöm, Budapestrõl vitték oda a hõmérõket, a bádogernyõs árnyékolót, az útmutató kézikönyveket. Ezen nem térek napirendre, mielõtt valaki megír egy állomástörténeti elemzést, javaslom nyissa ki meteorológiai szolgálatunk 1871-tõl megjelenõ vaskos évkönyveit. Ezen felül még az 1850-tõl kezdõdõ osztrák évkönyvek is ott vannak, amelyekben szintén rengeteg a magyar vonatkozású adat.