Bár lehet,hogy illene tudnom,hogy mennyire,de a M-B elmélet mellett az is befolyásolja az éghajlatot,hogy éppen hol vannak a sarkokhoz képest a szárazföldek.Fontosak a pályamozgások,az extraterresztikus tényezõk (nap,meteorbecsapódások),földi-geologiai tényezõk (vulkanizmus,felszíni geomorfológia) de igazából hogy van-e jégkor vagy nincs (állítólag a Földön nem a megszokott,hanem a kuriózum a jégsapka,tehát most is jégkor van)azt a kontinensvándorlás felõl is megközelíthatjük.Bármekkora a napszél,bármennyi vulkán mûködik,akármilyenek a tengeráramlások,akármilyen magasak a hegyek hatásuk nem lehet olyan tartós és drasztikus,minthogy a sarkkörön túl mennyi éppen a szárazföld ill. hogy összességében mennyi és éppen hol van.Mivel az utóbbi 1 millió évben kb. ugyanott voltak mint most és a hegységrendszerek sem módosultak alapjában,és a pályamozgások is talán hasonlóak voltak,így a M-B elmélet nagyon jó.De a Föld 4600 millió éves és ezalatt(ha ki is vesszük az elsõdleges légkörû idõszakot) óriási változások történtek a felszínen.Ilyen speciális helyzet,hogy sok a szárazföld a Sarkkörön túl(ha az egyik sarkon nincs is,de teljesen körülölelik,csak egy nagyobb nyílása van az óceánok felé)eleve lehetetlenné teszi szerintem egy a "Földre általában jellemzõ" jégnélküli állapot léterjöttét.Nem tudom ugyan,hogy az ember,a CO2,a metán,az ózon stb.mennyiségét mennyire befolyásolja és a légköri puffer és visszacsatolások ezt semlegesítik-e,de szerintem az alapfelállás nagyon hosszú ideig a jég mellett szól,ha a mennyisége,mint mindig ingadozik is.Vagyis gyökeres éghajlatátalakulás csak akkor lesz (elsivatagodás,eljegesedés,klímahatárok drasztikus eltolódása,tengerelöntés stb.)ha mondjuk az Antarktisz elhagyja a déli sarkot(vagy az az Antarktiszt)vagy mondjuk Szibéria vagy Grönland az északi sark felé közelítene,esetleg elérné.Ehhez prsze olyan sok idõ kell,hogy nem hiszem,hogy minket érintene,érdemes lenne vele foglalkozni.
Persze vannak rövidebb távú éghajlatingadozások(lásd kisjégkor),amikor évtizedekre felborul a "megszokott" rend,de aztán visszaáll a régi kerékvágásba.Nem mindegy (sok áldozattal és a társadalmi-gazdasági feljõdés megtorpanásávl is jár),hogy éppen melyik generáció fog ki egy ilyen kilengést.Úgy látom,hogy a technika fejlõdése nem tud még védelmet nyújtani ilyenek ellen.Régen nagy népmozgások alakultak ki az éghajlatváltozások kapcsán védekezési reflexként.Ez már akkor is háborúkat okozott,pedig töredéke élt a mai népességszámnak.Most rossz belegondolni,hogy mi történne,ha a sûrûn lakott területek milliárdnyi népessége megindulna a kedvezõbb klímájú,de ritkábban lakott területek felé...? zavarban