Földtan

Ja, így már értem. Az "aljzat" akkor a Pannon-medencét kitöltõ üledékek alját jelenti, Pannon-medencérõl pedig a középsõ-miocéntõl kezdve lehet beszélni. Az alatta lévõ összlet igencsak változatos felépítésû, így hát a medencekitöltés hol paleozoós, hol mezozoós, hol oligocén vagy alsó-miocén kõzetekre települ. Mélysége pedig 0 és 6 km között változik (legmélyebben a Makói-árokban van): természetesen a legmélyebb részein a legmelegebb, ott vannak a 200°C feletti értékek.

Köszönöm!
Az aljazthõmérsékletrõl a Természet Világának különszámában láttam egy térképet. A térkép eredetileg ebben található meg: Rezessy G. - Szanyi J. – Hámor T.: : Jelentés a geotermikus energiavagyon állami nyilvántartásának kialakításáról., MGSZ Budapest, p.82
Ott nincs megemlítve , hogy milyen korú, csak annyi, hogy prepannonnál öregebb. Talán mezozoós?

A köpenycsóvák mûködése konvektív folyamat, a hõszállításuk gyakorlatilag konvektív módon zajlik addig, amíg el nem érik a szilárd litoszférát. Ott természetesen már hõvezetéssel megy tovább az energia, legalábbis ahol épp nem mûködik egy vulkán, vagy nincs vízzel telített, összefüggõ pórusrendszer (utóbbi esetben az áramló pórusvíz megint csak konvektív hõtranszfert tud indítani a felsõ néhány km-ben).

Persze a köpenyben eközben zajlik konduktív (vezetéses) hõtranszfer is, de ez nagyjából gömbszimmetrikusan megy a magtól kifelé. A köpenycsóvák ehhez viszonyított hõszállítási többlete az, amit már a konvekció ad. Sajnos számokat nem tudok mondani arról, hogyan aránylik egymáshoz a kettõ mértéke - ez nekem minden, csak nem triviális, de alkalomadtán utánanézek.


A 150 fokos aljzathõmérsékletet hogyan értetted? Ilyen értéket ma Magyarországon 2,5-3 km mélységben lehet mérni, ez viszont még nagyon messze van a litoszféra aljától (ahol ennél jó pár száz fokkal melegebb van). Mindenesetre úgy gondolom, a litoszféra aljának hõmérséklete többé-kevésbé állandó maradna egy köpenycsóva érkezésekor is, csak épp a határ helyzete kezdene felfelé jönni a litoszféra további vékonyodása hatására.

Hogy ehhez mennyi idõre lenne szükség? Ha jól tudom, az az idõ, amíg a csóva a mag-köpeny határról eljut a litoszféra aljáig, millió, de inkább tízmillió években mérhetõ. A litoszféra kivékonyítása, a vulkanizmus beindulása viszont ezután már pár tízezer, maximum pár százezer év alatt megtörténik - aztán a csóva erõsségétõl, az utánpótlás mértékétõl függ, hogy meddig folytatódik.

Köszönöm!
Milyen arányban játszik szerpet a konduktív ill a konvektív hõtranszfer a csóvákban? (gondolom a radiatív itt szinte 0, a konvektív meg fõleg a kéreg alatti tartományokban lehet kifejezett) Mennyi idõ alatt emelkedne meg az aljzat hõmérséklete a mostani átlag 150 fokról mondjuk a duplájára?
Bocs, ha esetleg triviálisakat vagy hülyeségeket kérdezek

Van pár kérdésem:
Milyen összefüggés van a köpenycsóvák gyakorisága és a földrajzi szélesség között? (gondolom valami cosφ szorzójú de van-e erre valamilyen egzakt meghatározás)
Tfh egy köpenycsóva indul el éppen alattunk.
Mien hatással lenne a mi szubdukció mögött elvékonyodott medencealjzatunkra? (T gradiens növekedése? kiemelés? felhasadás?) Milyen idõskálán játszódna le a kéreggel való kölcsönhatása?