Meteorológiai műszerek otthon

Budapest déli területei mindig együtt mérnek, mint irtam. Ha megnézed a ma reggeli helyzetet is, a XVII, XVIII, XXIII kerületi automaták a ferihegyi METAR-ral együtt, ugyanazt a légnyomást mérik és általában együtt is futnak. Ebbõl egy kilógó van, a Fõobszervatórium. Ha idõm engedi, felmegyek majd oda és mérek egy légnyomást, mert sokallom az eltérést. Én nem a környékbeli ws-ekhez állitottam be 2 éve a barométeremet, hanem a geodéziai magasságomhoz, a saját mûszeremmel.

SZvsz... ha egy adott magassági ponthoz képest számítással szeretnénk meghatározni egy másik adott magassági ponton a tengerszintre vonatkoztatott nyomást, a hõmérséklet tényezõt akkor kell figyelembe venni.
Példával élve, mondjuk egy tõlünk eltérõ tszf-en lévõ értékhez kalibráláskor kellene a számítást elvégezni.

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK MINDENKINEK!

Zeee, igazad van, azóta találtam én is egy formulát, amely a gáztörvénybõl vezeti le a hõmérsékletfüggést:
Link
Talán ez tûnik a legpontosabbnak, de nem hiszem, hogy a mi mûszereink ezt használnák...

A nyomás a tengerszint feletti magassággal és a hõmérséklettel változik.
Az abszolút légnyomásra nem hat a hõmérséklet?

Ezt írtad:
"Akik együtt mérnek, azok minden hömérsékleti körülmény között együtt maradnak."

Ez jelentheti azt is (szerintem azt jelenti), hogy egyiküknél sincs hõmérséklet korrekció. Én mindig OMSZ-hez szoktam hasonlítani az értékeket, most is azt néztem.

Persze tudom, hogy 1-2 hPa-ról beszélünk, de ez engem szakmai kíváncsiságból érdekel. Most olvastam a WMO egyik utasítását, abban is szerepel, hogy a hõmérsékletet figyelembe véve kell tengerszintre átszámítani az értéket.

Persze közben sok észlelõnek az sem tûnik fel, ha 15 hPa-al mást ír be, mint ami a valós lehet.

Ha mindegyik pontosan be lenne lõve, nem lenne ekkora eltérés sem. Nézd meg dél-budapestet. Rögtön láthatod ki az, akinek kalibrálni kellene. Akik együtt mérnek, azok minden hömérsékleti körülmény között együtt maradnak. Én már 3 éve -10 és +35 fok között használtam terepen a barométert és az adataim mindig pontosan beleillenek az aktuális térképbe. Ez azt is jelenti, hogy az észlelõk döntõ többségének jól van beállitva a barométere.

Annyira azért nem pontosak a WS-ek, pont ez a lényeg.

Pl. 29-én 6:51-kor, 1037.5-et észleltél, Lõrincen 1039.0-át mértek. Pont ezek a 1.5 hPa-ok adónak a hõmérsékletekbõl szerintem.

Erre akartam kilyukadni. Ha ezeket figyelembe vennék még, akkor egész pontosak tudnának lenni szerintem még a WS-ek is.

Örülök neki, hogy a ws-ek, ilyen jól közelítik. Minden ws-emet egyszer kellett beállitanom és sose kellett ujra kalibrálni. A jelenlegi 2 éve mér pontosan. Ezek szerint az átszámító része jól van megcsinálva mindnek. A kalibráló barométerem (aminek ára egy ws-ével vetekszik), bárhol, bármerre használom terepen bármilyen idõjárási körülmények között, csak a pontos tengerszint feletti magasságot kell beirni neki és hajszálpontos hPa-kat ad. Ezek szerint ez is precízen meg van csinálva. Akkor hol itt a probléma?

A képletet csak a saját nézõpontodból értelmezed. Ha figyelmesen megnézed, akkor ez a képlet nem azt tartalmazza, hogy egy állandó magasságon hogyan változik a légnyomás a hõmérséklet függvényében, hanem azt, hogy a magasság változásával hogyan változik a légnyomás. Ebben az esetben természetesen figyelembe kell venni a magasság változása miatti hõmérséklet változást is, de ugyanúgy a nehézségi erõ változását is (kitevõben a g).
Adott magasságon az L értéke mindig állandó lesz, nem változik, mert az adott (Temperature Lapse Rate: -0.0065 K/m).

A súlya változik a hõmérséklettel, télen azért vannak nagyobb légnyomásadatok általában, mert a hidegebb levegõ sûrûbb lesz, és így ugyanazon a térfogaton több levegõ van, nagyobb lesz a súly.

Hû, most már írjon valaki más is valamit, mert túl sokat írtam. Bocsi.

Az tény, hogy beltéri méri a légnyomást és az, hogy mit mér teljesen független a kültéri hõmérséklettõl, de egy mûszer csak abszolút nyomást tud mérni, ami az érzékelõjét nyomja. Viszont a meteorológiában tengerszintre átszámított légnyomást használunk.

Na itt jön a lényeg. Tengerszintre átszámításhoz ez az "egyszerû" képlet van:

Innen van, ha nem látszik a képlet: Link

A Tb az aktuális hõmérséklet, Lb-re pedig, 0.5 °C/100m-t használnak a meteorológiában. És Tb a kinti levegõ hõmérséklete, nem a mûszeré.

Tehát, ha egy mûszer nem veszi figyelembe a kinti levegõ hõmérsékletét, akkor a tengerszintre való átszámítást csak közelíti.

Felvetõdött bennem, hogy miért van az, hogy szinte mindenki rossz légnyomásadatokat észlelt az elmúlt néhány napban. Kicsit utánaolvastam és arra jutottam, hogy a hobby mûszerek
egyszerûen nem foglalkonak azzal, hogy a tengerszintre átszámításkor a kinti levegõ hõmérsékletét is figyelembe kell venni.

Példa:
Tfh, oktober 30-án 15 UTC-kor Lõrinc alapján beállítottam a mûszeremen a légnyomást. Ekkor az abszolút nyomás 985.0 hPa volt, 1001.4 hPa volt a tengerszintre átszámított és 15.4 °C volt.
Beállítottam a mûszeremet, hogy pontosan a 1001.4-et mutassa. A mûszerek csak abszolút nyomást tudnak mérni, ezért eltárolja, hogy 16.4 hPa-lal kell a mértnél többet mutatnia, vagy jobb esetben a hányadost: 1.01665-szoros értéket.

Most, december 30-án 15 UTC-kor Lõrincen 1024.4 hPa az abszoalút nyomás és mondjuk a mérõnk is ezt méri, hozzáadja a 16.4-et és 1040.8-at mutat vagy megszorozza és akkor is még csak 1041.5.
Viszont a korrekt tengerszinte átszámított légnyomás 1042.7 hPa lenne, azért mert a tengerszintre átszámításban szerepel a hõmérséklet is, ami most -4.9°C volt a kalibráláskori 15.4 °C-hoz képest.

Kipróbáltam a saját mûszeremet, nem számol a külsõ hõmérséklettel, behoztam a kültérit, nem változott a légnyomás értéke, tehát ezzel nem foglalkozik.

Nem tudom melyik drágább készülék lehet az elsõ, amelyik számol ezzel.