Bioszféra

OffLine: az ékezethiányokért, értelemtorzító elütésekért ismételten elnézést kérek, még mindig az õsrégi IBM klaviron pötyögök, elszoktam tõle és ráadásul a magyaron megszokott ütemben írok. Utólagos javításnál nem tudok mindent korrigálni, kifutok az újraszerkesztési idõbõl. Holnap veszek egy magyar kiosztású új billentyûzetet. Bocs

Jó reggelt Bioszféra és Noli Ma reggel olvastam el ismertetõdet, (a kertben voltam, este megnéztem a Robinsont és még pár filmet) hsz.-ed alapos ismeretekrõl és/vagy utánajárásról tanuskodik, de a Tõled szokatlan hosszú érveléseddel nem gyõztél meg teljesen. Olyat nem állítottam hogy majd sertésésvesével születik ember. DE A problémák feloldása után a sertés implantátum(bõrpótlás, sertésvese, stb.) milliók életét hosszabíthatja meg. Az elsõ vérátömlesztést bárányvérrel csinálták, az amúgy is halálos beteg páciens belehalt, de még egy napot élt vagy szenvedett. Az egész "cáfoló" gondolatmenet ma érvényes és etalonként elfogadott, közzétett, megtanított, szerzett ismeretekrõl tanuskodik. A tanulás, logikai következtetés is másoktól szerzett ismereteken alapul, de emlékeztet arra hogy hogy tekintélyes emberek, szerzett tudásukra támaszkodva, abból józan következtetéseket levonva makacsul tagadták a meteorhullást, a levegõnél nehezebb testek repülését, a holdraszállást, nem sorolom, a dongót ma sem tudják pontosan mitõl röpképes, de repül. Távoli hasonlat, ugye a párhuzamos egyenesek is találkozhatnak az elemi geometriát elhagyva(Bolyai), Einsteint sem értette sokáig senki, nem egy neves fizikus saját rögzült ismeretei alapján igyekezett cáfolni. Nagy veszély meglévõ ismereteink birtokában sommásan dönteni valamírõl hogy lehetetlen. Érveid alapján a Spektrum filmje egy órás hoaxot vagy kamut mutatott be, drága pénzen felépített kórházkulisszával és statisztákkal, ami persze nem lehetetlen. Fontolgatom, írok nekik, nevezzék meg a forrásukat, ki és hol forgatta a filmet, kik voltak a statiszták akik állítólag sertésvesével élnek. Ez megõrísíti hogy nagyon meg kell válogatni, kinek, minek hiszünk. Az bizonyos, szerte a világban folytatnak tiltott kísérleteket, elõbb-utóbb valamelyik sikerre vezet. A legfurcsább hogy az egymástól távol esõ génkeresztezések lehetõségét és esetleges eredményességét szakemberek sem zárják ki, mivel nyilatkozataik rendre arra utalnak, hogy nem a kísérletek megkezdése, hanem a folytatása ellen tiltakoznak nem elsõsorban tudományos, inkább etikai érvekkel. Amig ezek az immár tiltott génkísérletek végleg be nem csõdölnek, nincs cáfolva semmi. Általánosságban, az ismeretek minden téren gyorsan avulnak, napról napra felülírják új ismeretekkel. Ma sem tudják bizonyosan, az AIDS virus laborban létrehozott biológiai fegyver avagy tényleg egy õserdei denevérfaj hordozza. Megint egy távoli hasonlat - az ENSZ betiltotta a mesterséges természeti katasztrófák létrehozását. Iskolai tanulmányaink alapján képtelenség célzott hurrikánt vagy földrengést generálni mesterségesen. Az államok közötti egyezmény sejteti, mégis lehetséges. Ugyanígy nem szabad lebecsülni a tiltott génmanipulációt, bármennyire is ellentmond józan eszünknek, iskolapadban szerzett (mára egyes részeiben elavult) ismereteinknek. Senki nem tudhatja konkrétan mi zajlik eldugott laborokban, a természet jelenleg ismert alapvetõ törvényeit áthágva. Ha szerencséje van az emberiségnek, ezek eredménytelenek lesznek. Hozzászólásod "csak" ismereteid mélységõl és alapos utánajárásodról gyõzött meg, nem arról hogy igazad van. Én bevallom, beleuntam, annyi cikket találtam, igaz nem orvosi közleményeket, inkábbb egy-egy felröppentett "alaphírt" ismételgetnek kiszinezve, DE kitartóan kísérleteznek és valamelyik csak sikerül. Nem lehetetlen, hogy a sci-fi és mozifilm egyszercsak valóra válik, Dr. Frankenstein termetménye életre kel. Vagy már valahol él is, csak nem tudunk róla. Általános közhely szerint ezek a kísérletek az emberiség érdekében, gyógyászati céllal folynak, de ki tudja mi a valódi cél. A katonai eszközöket és az ûrhajózás "melléktermékeit" egyre elterjedtebben használjuk, melyek a maguk idejében titkosak voltak, pár éve senki sem tudott róluk. Semmi nem zárja ki, hogy a géntechnikának is lehetnek már gondosan eltitkolt eredményei, "melléktermékei". Bár nem emberi példa, de máris dokumentáltan létezik a távoli fajok génkeverése, mint a "világító kismajom" vagy a "világító" kiscica, mely medúza géneket kapott. Elgondolkodtató az is, vagy igaz vagy sem a hír, kiderült az ember génjeiben ott van a szivacs kb. húszezerre tehetõ génkészlete. Biológiai ismereteim szegényesek, talán emiatt, de én nem zárom ki makacsul az "emberes kísérletek" eredményességét. Szabályt szegve, a középiskolában integrálszámítást tanulva, nem a görbe alatti, hanem a felette lévõ terület kiszámításával próbálkoztam sajátos módon, mely tanárom számára is meglepõ eredeményt hozott Tanáraink is elõdeinktõl tanult, egyedi (olykor józan észnek ellentmondó) véleményt hordozó ismereteket adnak át tanítványaiknak, saját vélekedésüket is belefûzve, melyeket megtanultunk, átvettünk bízva alapos tudásukban. Fenntartom, tanult ismereteink alapján sem szabad eleve kizárni váratlan eredményeket, mert úgy járhatunk, mint aki "nem látja fától az erdõt". Mindent meg lehet cáfolni kellõ és hitelesnek látszó érveléssel. Persze a fordítottja is igaz, nehéz eldönteni. Az ember tehetetlenségében ismereteire támaszkodva, józan eszére támaszkodva ítél, kategorizál. Egész életünkben szerzett ismereteink alapján itélve, logikusan "elvárt" valószinüségek alapján döntünk mindenben. A valószinüség pedig nem bizonyosság. Elnézést a filóért, lefõtt a kávém Még egy gondolat(közben kimentem fotózni és átgondoltam az egészet). Valahol hallottam, a hazugság mûvészet. Receptje: legyen benne 10% mindenki által ismert és könnyen érthetõ igazság, ettõl hitelessé válik a hazugság. Ez vonatkozhat mindenre, a géntechnológiára is, persze ismert példák alapján a biológiára, általánosségban a tudományra is. Hazugsággal körített valószinüségek tengerében élünk, egyre nehezebb dönteni, mi igaz, mi nem. Valószinûségen és életünk során hozott valószinüségre alapozott egyéni döntéseink "beválásán" múlik már maga az a tény hogy világra jöttünk és életben maradtunk Amíg PÉNZT fordítanak erre, minden megtörténhet. A fejlõdést jellemzi, pár pár évtizede még "simán elvágódtam" volna mint az akkor 52 éves kollegám hasonló szívproblémával, de három éve egyfajta "zombiként" élek, még a kertben is kapirgálhatok, élhetek kedvteléseimnek Ez nem a géntechnológia "ember-hibrid" kisérleteinek tényleges igazát támasztja alá, hanem a fejlõdés, kutatás eredményességét. Kutatások mindíg foly/tak/nak "negatív" irányokba is, gondolok itt a biológiai fegyverekre, az emberi pszichikumot befolyásoló mesterséges eszközökre, melyek korábban a sci-fiben léteztek csak. Erre mindíg volt-van-lesz pénz. Nem véletlen, hogy az "***" külön elemzõ csoportot tart fenn sci-fi folyóiratok, de még barkácslapok tanulmányozásásra is, az internetrõl széles körben "halásszák" a leglehetetlenebb ötleteket is. Egyik tervezett ûrfegyverüket egy 1967-es orosz rádióamatõr-barkácslap amatõr cikke alapján kezdték fejleszteni. A politikai változások miatt abbahagyták, úgy hírlik, mostanában újrakezdték, megint van pénz rá. Egyéni véleményem, amíg ilyesmire elegendõ pénz jut, ezeket létrehozzák, ideértve akár a "klónhadsereget" is vagy a célfeladatokra megalkotott "ember-hibrideket" is, bármennyire nem akarjuk elhinni. Örökmozgó és "Maxwell démon" kivételével szinte bármi létrehozható, létre is hozzák ha szükségesnek vélik. Bármit megtesznek, nem nyavalyognak etikai kérdéseken. Nem ideillõ hír (vagy igaz vagy sem), a hackerek "zombigép" hálózatához hasonló hálózatot hoz létre egy tõlunk nyugatra esõ nagy állam nagy hadserege, felhasználva a "polgári" internetezõk "alvó", használaton kívüli gépeit. Saját korábbi tapasztalatom alapján nem lehetetlen, bármmilyen hálózatban lévõ gépet kikapcsolt állapotból is "fel lehet kelteni" és teszõlegesen használni. Még becsempészett vírus sem kell hozzá, elég egy kockát "beixelni" adott helyen Ezzel azt akartam érzékeltetni, kellõen felkészülten, mások által még nem ismert infromációkat felhasználva, bármit meg lehet tenni. Az (eltitkolt) információ hatalom, célzott ködösítéssel minden összezavarható. Nem zárom ki hogy az ember-hibrid felvetése csak ködösítés, de mögötte célzatos tevékenység is folyhat, melyrõl semmit sem tudunk, csupán jelenlegi ismereteink vagy orvos-biológus barátunk ismereteinek birtokában ítélhetünk, igaz vagy sem. Noli, Te is "csak" tanult ismereteidre vagy utalva, vagy azokra a "friss" közleményekre, melyeket jónak láttak leközölni, akár ködösítés akár szenzációhajhász célzatból. Ne haragudj nem gyõztél meg teljesen, a kétkedés bennem van. Emberi észérvek látványosan "leiskolázhatók" száraz "tudományos" adatokkal, de ezek is javarészt elavulóban lévõ, ténynek elfogadott ismereteken alapulnak. Ha törvényi szigorral, büntetéssel be nem tiltják, jön az emberi "klónhadsereg" és az "ember-hibrid". Idõnk van elég, a Nap elég soká lesz vörös óriás. Pénz pedig mindig lesz az ilyen kutatásokra is. Bocs kétkedésért Ui: annyit emlegettem a valószinüséget, pld. ha valaki lelép a járdáról, valószinünek tartja hogy nem ütik el, de seregnyi szabályt be nem tartó autós "igazolja" hogy megtörténhet. Bizakodunk hogy az érvényes szabályok szerint épített lift nem szakad le velünk. Az embert mindíg érhetik kellemetlen "meglepetések" mások "szabályszegése" miatt. Nem szabad mindent kizáróan, "vakon" bízni a meglévõ szabályokban, azok folyton változnak és sokan nem tartják be. A tudomány területén "szabálytalankodók", széles körben elfogadtatott, rögzült etalonokon alapuló törvényeket felrúgó emberek vitték tovább a fejlõdést. Miért a géntechnológia lenne kivétel? Évszázados folyamat, az ember számára hasznos eszközök mellett létrehozták minden aggodalmaskodás ellenére("meggyullad a levegõ" stb. fantazmagóriák) az atombombát is, pedig volt idõ amikor a maghasadás lehetõségét is tagadták. A fekete lyuk gyakorlati létezését is fantazmagóriának tartották eleinte, ma már a fenyegetõ "energiainség" miatt laboratóriumi létrehozásán fáradoznak. Miért a géntechnológia lenne kivétel? Egyéni véleményem, amig valaki indokoltnak tartja, pénzt és idõt nem kímélve létrehozzák a "klónhadsereget" és az "ember-hibrdeket" is, bármennyire lehetetlennek tûnõ dolog mai ismereteink szerint. Kellõ támogatással, a tudomány már ma is képes sci-fi fantazmagóriába illõ "pozitív" és "negatív", emberi éssszel elfogadhatatlan csodákra. No, eldugultam, bocs a kávé+pipa filóért

Nos, akkor alaposan mellébeszéltünk egymásnak, ha Te ilyesmire gondoltál a tévémûsorral kapcsolatban...
Kezdjük az elején.
Mi az, hogy állat vagy növény? Ugyanazokból az anyagokból épülünk fel ugyanazon kódrendszer alapján. Az evolúcióbiológia mai irányzata szerint nincs olyan éles határvonal köztük, mint azt a köztudatban és a szakmai berkekben állítják. Kimondottan genetikai vizsgálatok derítettek ki, hogy egy rakás emberi génnek nagyon közeli változata van növényben is jelen (a közeli változat alatt olyat érts, hogy a gén adott nukleotidsorában adott esetben többszáz nukleotidból 1-2 eltér). Egy rakás génünk _azonos_ az ecetmuslica génjével. Ahogy közeledünk rokonsági fok tekintetében az emberhez, egyre nagyobb az átfedés. Ha pusztán az emberi genomot vizsgáljuk, a mûködõ (értsd: fehérjét meghatározó) génjeink közé baktériumgének, vírusgének töredékei épültek, s ezek része a genomon belül sokkal nagyobb arányú, mint az ember életét, fejlõdését meghatározó "emberi" géneké, csak ezek a töredékek jelen tudásunk szerint semmit nem csinálnak, részben mert széttöredeztek, részben meg azért, mert le vannak némítva. Viszont mindezek arra utalnak, hogy egykor a fejlõdésünk során beépült a genomunkba (lehet, hogy ennek sok-sokmillió éve már, de a mai napig benn vannak e gének). Kórokozók örökítõanyaga épült belénk, egykorvolt betegségek nyomaként. Egy rakat olyan géntöredékünk van, amelyek aktív talajt jelentenek a mai kórokozók számára, amelynek köszönhetõen egy mai vírus képes átprogramozni egy sejtünk mûködését anélkül, hogy az immunrendszer kinyírná. Lehetne folytatni sokáig, könyvek tucatját lehet itthon is kapni a témában ma már. Miután ezekbõl meglehetõsen sokat elolvastam mostanság, egyre inkább érzem magaménak is azt az elméletet, amelyet sokan félremagyaráznak. A Gaia-elméletrõl van szó. Biológiai értelemben elsõdlegesen azt kell lényegnek tekinteni, hogy a földi élõvilág nagyon nagy részben egy adott génkészleten osztozik függetlenül rendszertani elhelyezkedésétõl, s egy-egy fajt pusztán az határoz meg, hogy ezen génkészlet mely részlete tud benne megfelelõ összhangban együttmûködni a túlélés érdekében. Az élet történelme során ezek az együttmûködõ géncsoportok sokszor kombinálódtak egymással a továbblépés érdekében. Hogy a legtriviálisabb példát hozzam, az összes eukarióta sejtjében jelen van a mitokondrium, amely egykor önálló élõlény volt, de valamikor az élet hajnalán beépült a sejtbe - egy csapásra megváltoztatva a közel teljes földi élõvilág fejlõdési útvonalát lehetõvé téve az oxigén felhasználását. Több hasonló eredetû egységük van a mai élõlényeknek. Nyilvánvaló, hogy a fejlõdés során nem zárult le a géncsere ezen módszere. (ez egy fontos mondat)
Úgy kell tehát egy adott fajba tartozó élõlényre tekinteni, mint egy ideiglenesen fennálló génközösség mûködõ megnyilvánulása.
A rokon géneket (amelyeknél pár nukleotid eltérés van csak) könnyû felismerni, már csak a hasonló megnyilvánulásuk alapján is. Az idegen gének beültetése bár sok tekintetben már rutinfeladat manapság, nagyon nem problémamentes. Valami olyat képzelj el, mint amikor egy ember egy teljesen idegen kultúrájú közösségbe kerül be - pl. egy diósgyõri vasgyári öntõmunkás egy pápua erdei falucskába, ahol vasat is alig lát - és kell túlélnie ott, hatékonyan együttmûködve a helyiekkel. Emberi szempontból a génterápia során majd lesz lehetõség olyasmire, hogy a rosszul mûködõ géneket kicseréljük a hibás gén jó változatára pl. egy pársejtes embrió esetében.
A transzgénikus élõlények meg se nem hibridek, se nem kimérák jelen esetben. Sok esetben egy biológiai mûködést firtató vizsgálat során markereket ültetnek be, hogy könnyen és olcsón követhetõ legyen egy adott anyag mûködésének hatékonysága, beépülése, erre találták ki annak idején a "világító" gének beültetését a vizsgált terület aktivitásának kimutatására. Azonban ezek a gének semmi egyebet nem tesznek, mint termeltetnek egy olyan anyagot, amely világít. A kevésbé szelíd verziója ennek a munkának a génmódosított élõlények sora, ahol nem "ártatlan" gén kerül bevitelre, hanem valami emberi szempontból hasznot hajtó anyag termeléséért felelõs. Nem maga a génmódosítás a veszélyes ügy, hanem a hatásának az a része, amivel a többi - genetikailag nyilvánvalóan nem elszigetelt - élõlényre hathat. Mondjuk egy rovarok ellen termelt anyaggal védett GM növény ugyanúgy kialakíthat rezisztenciát, mint a külsõleg bevitt méreganyag. De sok-sok növény önmagában is termel olyan anyagokat, amelyek védik õt a támadó, megbetegítõ más élõlényektõl (ezek nagy részét mi emberek is felhasználjuk gyógynövényként!!!) Szóval egy rovarölõszert termelõ növény ugyanolyan módon átalakíthatja az ökoszisztémát, mint az agyonpermetezett növény, viszont jóval olcsóbb hosszú távon, és specifikusabb lehet, ergo akár nevezhetnénk környezetbarátabbnak is, ha nem tudnánk, hogy minden mindennel összefügg.
Ma is termeltetünk emberi gyógyászatra használt anyagokat génmódosított baktériumokkal, sertések inzulinjával gyógyítunk, s lehetne folytatni végtelenségig. Ameddig megmarad az egy-egy adott anyag elõállításának keretein belül a génmódosított élõlények sora, addig nincs nagyon nehéz dolgunk. Ám egy szövet vagy szerv idegen élõlénybõl való átvétele ennél - ahogy már írtam - sokkal bonyolultabb. A linkelt cikk embrionális szintû kutatásról szól, nem arról, hogy Kovács Jánosné sertésvesével született gyermeknek adott életet. Elviekben nincs kizárva, de a gyakorlati megvalósítás sokat fog még váratni magára... Egyelõre azzal sem vagyunk tisztában, hogy miként volt lehetséges az emlõsállat klónozás (magyarul: sikerült, de nem értjük teljesen, hogy miért). Én abban látom a jövõt, hogy genetikai eredetû betegséget úgy tudunk kiküszöbölni majd, hogy a hibás emberi gént kicseréljük egy jól mûködõ emberi génre. Arra is látok lehetõséget, hogy adott esetben majd valóban génmódosított állatban növeszthetünk emberi szervet, de pont a korábban leírtak miatt ez nagyon nagyon nagyon nagy körültekintést igényel (nem pusztán arról van szó, hogy steril körülmények közt kell tartani az adott állatot...) Inkább érzem azt, hogy lesznek szervnövesztõ biológiai gépek, amelyek kimondottan gépi irányítással és táplálással fogják a már sokat emlegetett vesét kinöveszteni egy "tartályban", tehát nem egy élõlény szervezetében, hanem "lombikban". Ez is odébb van még. Addig meg maradnak az emberrablók Brazíliában és hasonló nyomorult vidékeken, ahol kimondottan az adott szervért szednek szét valakit... Meg marad a sci-fi a csereszervek céljára létrehozott klónokkal.

Sok idegen nyelvû cikket is találtam (pld. a The Guardian ember-tehén hibrid kíséretról; egy amerikai cikk ember-tojásrakó állatok keverékérõl szóló közleménye), konkrét orvosi közleményt persze nem (ha lenne is, bizonyára titokban tartják). De ha már világszerte ilyen keményen vitatkoznak a növény-ember ill. állat-ember hibridekrõl, akkor nekem azt jelzi, megvalósíthatónak tartják növényi vagy állati "kiméra" létrehozását. Többnyire nem is a tudományos felkészültséget firtatják, inkább az erkölcsi-etikai alapot feszegetik - ergo a megkérdezett kutatók nem tartják kivihetetlennek, bármenyire is ütközik jelenlegi személyes, másoktól szerzett ismerteteinkkel (nem hallomásra, szakirányú elmélyült tanulásra gondolok). Amig Noli elõkerül, talán akad komolyabb elemzés is

Az itt olvasható "legenda" szerint, idézem:
"Lehetõvé vált a baktérium–növény–állat–ember örökítõ anyagainak mûködõképes beépítése egymástól távoli fajokba, úgynevezett transzgénikus egyedek létrehozása"
Nem becsülöm le a forrást, de nem tekinthetõ autentikus szakforrásnak, mert "csak elmondja amit hallott mástól" LinkRsQv99J1dgJ:www.szabadfold.hu/cikk.php%3Fcikk%3D11695+%22n%C3%B6v%C3%A9ny-ember+hibrid%22&hl=hu&ct=clnk&cd=27&gl=hu
De csekély szakirányú tudásommal sem tartom lehetetlennek hogy "valami van" a "városi legendában"

boj, köszönöm, nemcsak erre Ha beírod a keresõbe "ember-állat hibrid" seregnyi cikket dob ki több oldalon, át kell válogatni mennyire hiteles, mi a forrása, némelyik a másik hírét veszi át. Meg kell nézni hitelesnek látszó külföldi portálokon is

Erre gongolsz? Link

Okés, kíváncsian várom. Én most nekiállok ebédet csinálni, aztán meg olvasni fogok, úgyhogy lesz idõd vadászni, mert csak estefelé kapcsolom be megen a gépet. :-D

Noli, bárhonnan, de elõvadászom a "ember-állat hibrid" cikket és forrását Legalább bizonyíték lesz rá, olykor az internet "hiteles" helyei is hazudnak vagy megbízhatatlan forrásból merítenek valóságként közölve azt, nem beszélve a Spektrum egyórás filmjérõl. Most már utánamegyek a témának

Szó nincs hibridekrõl, pusztán genetikailag módosított élõlényekrõl. Pl. növekedési hormon hiányban szenvedõket ma már rendkívül hatékonyan kezelnek a hormont termelõ sejtek genetikailag módosított változatával. Ilyen szintû dolgokat állati sejtekkel is meg lehet csinálni, de nem teljes szervekkel - egy jó ideig még legalábbis nem. A biotechnológia baromi nagy üzlet, sokkal nagyobb a narkónál meg a fegyvernél, mivel benne van a JÖVÕ és az életösztönre épít, tehát sokkal szélesebb rétegeket tud bevonni a fizetni vágyók közé...

Noli, távoli, részben analóg emlékeztetõ - a himlõoltást is rendõri-katonai támogatás mellett alkalmazták eleinte a tömeges lázongások miatt. Nyilván tudod, hogy "készült" Azt is "szakcikkek híresztelik", a sertés szövetei, szervei, sok tekintetben hasonlók az emberéhez. Ha megoldják a szövetkivetés problémáját, sok millió ember életét menthetik meg. Ennek fejlesztésén állítólag dolgoznak vagy hazudnak Meglehet ez is az is.

Hát akkor "ennyit" a higgadt, viszonylag hitelesnek tûnõ Spektrumról. Minden média manipulálható vagy átverhetõ, bár kissé valószerûtlen hogy a roswelli eset filmjéhez hasonló átverés történt. A filmben nem díszletnek látszó kórház (mûtét közben és a laboratóriumi sertéstelepet is bemutatva) orvosai és páciensek nyilatkoztak, lehet hogy csak jó pénzért valamelyik kórház hírverése érdekében. Ami az ember-állat hibridek kísérleteit illeti, annyíra hiteles, amennyire az internet "komoly" helyen olvasott, komolynak hitt "szakcikkei" - bár hogy betiltották, jelzés értékû, "nem zörög a haraszt". A film a szokásos "egyórás" hosszban pergett, komoly befektetést igényelhetett, de lehet hogy megérte a hírverés a kórháznak. Ma semmit nem vehetsz biztosra, amikor Nobel dijas kutatóról kiderül hogy 25 éven át, csalással, manipulált adatokkal szerzett tekintélyt, hírnevet, sõt hamis adatait mások is felhasználták munkájukban.

Sajnos a fórum keretei és érdeklõdési köre nem teszik lehetõvé mindannak a problémának a részletes elemzését, amelyet a külön fajokba tartozó egyedek közti traszplantáció felvet.
Hiteles forrásokban az van, hogy még nincs klinikai kísérlet sem az ember esetében állati szerv beültetésére. Mivel nincs tévém, nem tudok nyilatkozni arról, hogy mi volt a Spektrumon, de inkább hiszek orvosi szaklapoknak, mint egy tévének. Ahhoz, hogy disznóvesével élhessen ember, emberi géneket kell a disznóba átvinni, ezzel segíteni a szerv beilleszkedését, a kilökõdés esélyét csökkenteni, stb.
Ami azonban a pénzt illeti, igazad lesz...

Az "sertés-alkatrészek" átültetése erre a célra sterilen tenyésztett sertésekbõl emberbe, már kísérleti stádiumban van. Ezek az emberek "csak beszálltak" a kísérletbe. Igaz, állandó gyógyszerezés mellet, de teljes emberi életet élnek. Mit vesztenek?
Én se nagyon latolgattam, amikor "beszálltam" a tízéves kísérletbe a szívmûtétem miatt. Igaz, nem sertésszivet kaptam, új eljárást alkalmaztak rajtam. Három éve halott lennék, most (még) itt vitatkozom Veled

Noli, akkor a Spektrum vagy a forrása hazudott. Filmfelvételen (persze minden manipulálható) bemutatták az embereket, akik pár éve sertésvesével élnek. Õk tudatosan vállalták a kísérletet, mert nem jutottak emberi veséhez és a sertésvese reményt és haladékot adott nekik. Annyi komplikáció volt, hogy tényleg valami lappangó virusok szaporodtak fel a beültetéskor sterilnek vélt vesében. A genetikai probléma ma már nem probléma, különösen mióta ember-állat hibrideket hoztak létre(szerencsére ezeket embrionális korban elpusztították, a kísérleteket betiltották, de mióta a fõniciaiak feltalálták a PÉNZT, minden megoldható). A prionok keltette betegségek és kergemarhakór évszázadok óta léteznek, tüneteit ismerték, csak nem ismerték fel az okát és megfelelõ gyógyszerezését. No nem huzakodok

Lordom, az állati szervek átültetése még nem megvalósult dolog (próbálkozások voltak már 100 éve is, azóta is, mind sikertelenül) és szerintem soha nem lesz járható út. Ha pl. a malacot hozod fel, alapban ott a gond, hogy a testhõmérséklete 2 fokkal magasabb az embernél, rengeteg olyan vírust hordoznak, amelyekre az ember is érzékeny, vagy rokona emberi vírusnak, amely egy átültetés során a két önmagában ártalmatlan vírusfaj rekombinációja miatt új, irgalmatlan erejû és hatású kórokozókat hozhat létre. Ezen felül a sejteken belüli genetikai problémákról is beszélni kell, ha egy idegen szerv beépül az emberi testbe, azt akkor is emberi sejtek fogják táplálni, tisztítani, õrizni, ergo elkerülhetetlen a keveredés, és az állati gének által meghatározott enzimtermelés pl. emberi viszonylatban káros, és persze fordítva is. Próbálkoztak knock-out sertések szerveinek páviánba ültetésével, meglehetõsen kevés sikerrel (de hosszabb túléléssel, mint az összes sertésgént tartalmazó sertés szervei esetén - ezen esetekben a túlélés napokban mérhetõ...) Nem beszéltünk még a prionokról sem, amelyeket szintén nem lehet kivédeni egyelõre, emlékezz a kergemarhakór körüli felhajtásra, nem volt véletlen.
Persze, hogy nagy biznisz lenne megoldani a dolgot, de egyelõre túl sok tényezõt kellene ahhoz kiiktatni, hogy a belátható jövõben megvalósuljon.

OffLine: Astroman, a YouTube csatolás nagyon jó, paraszti ésszel is megérthetõ. Az egyik kisebb hálózati tévén volt ilyen hatrészes sorozat. Hasonló történelmi áttekintés és a mai jelenségek egybevetésével kimondja a lényeget: ne vegyél fel hitelt. A YouTube videóban kiemelték a részeges, kábítószeres Jimi Hendrix idézetét: "Ha a szeretet hatalma legyõzi a hatalom szeretét, akkor lesz béke a Földön". Elgondolkodtató. Mahatma Gandhi évtizedekkel korábban, a szeretet jegyében létre tudta hozni a független Indiát. A Természetet is szeretettel kellene megközelíteni, nem kizsarolni. Sterilizálás, kihasználás helyett felhasználni. Bocs az offért.

Jó reggelt Bioszféra. Ez jó kávé+pipa téma A Spektrum is mutatta valami filmben a légylárvás kísérletezést. Steril körülmények között szerintem olyan mint a pióca alkalmazása. Vagy a csibor alkalmazása sebészeti kapocs helyett. Vagy a nikotinkivonat a Parkinson- és Alzheimer kór ellen. A gyógyszereink jelentõs részét, a szintetikus készítmények mellett valaha csatornaéletet élt penészfajták adják. A szervátültetések õszintén kimondva, egy hulla alkatrészeit használják fel és jó úton haladunk a sertés implantátumok felé, már vannak emberek, akik sertéstõl kapott vesével élnek. A légylárvánál nem kell belegondolni hogy az õsei koszos legyek voltak. Tágabb analógiával, ez kissé olyan, mint a városba szakadt értelmiségi szégyelli földmûves õseit, életmódjukat lenézi, lehetõleg el is tagadja õket. Pedig a gazdag, "kifinomult" életet élõ emberek õsei is durva közönséges emberek voltak, és törtetve, mindent eltaposva "kiemelkedtek" a többi ember rovására, lényegében szélhámos "élelmesek" vagy rablók, útonállók voltak. Némelyik ma is az, csak már "civilizáltan" teszi, de végeredmény mai is halál vagy elnyomorodás. Tisztelet annak, aki a szellemi tudása, jó képességei révén, embertársai hasznára és nem rovásása emelkedett ki. Túlságosan eltávolodtunk a Természettõl, lassan mindentõl iszonyodnak az emberek attól, ami természetes, cél a steril, szintetikus, ellenõrizhetõ élet. Pedig a hentesáruk is lényegében döghúsból készülnek, nem élve esszük az állatot, tán az õsi kínai ételek között akad élve megsütött állat. A tejecske, a tojás akár a méz, honnan ered, milyen utat jár meg mire az asztalodra kerül. Ha nagyon eltávolodunk a Természettõl, megeshet, nem fogad vissza többé, örökre kivet magából. Bár igaz vannak emberi határok, én se ennék kukacot, hangyát, pirított madárpókot, fõtt patkányt( ma is emberi táplálék sok helyen) egy jó szelet rántott hús helyett de ha nincs más, életben akarsz maradni, ne finnyáskodj. Amennyiben hasznos, a légylárvát is "domesztikálni" kell, függetlenül származásától
Ui: két pók összeverekedett, kész "cselgáncs" meccs volt, sajnos nem vettem videóra. A végén a vesztes szépen "össze lett csomagolva"

Igazad lehet, ezt még nem néztem, ha látok egy példányt megfigyelem, persze ha el nem repül addig.

De ha máshogy esik rá a fény esetleg, lehet zöldes. Szerintem. Ahogy Noli írta.

Amit belinkeltem az szerintem nem kékeszöld, nekem az kék

Nagyon érdekes dolgokat írtál, mire nem jó a döglégy, elképesztõ
Erre gondnoltam:Calliphora vicina: Link
Köszönöm a választ.

Sejtettem, hogy kék az inkább kékeszöld..! Csak egy szakértõt vártam.. Sajnos az a link nem a teljesség igényével mutatta be õket.
Errõl a sebtisztítási módszerrõl én is hallottam.

Jól elbeszélgetsz magaddal
Te sem tudod véletlenül hogy a kék színû döglegyet hogy hívják hivatalosan, Hari nem tudott segíteni.
Köszönöm a válaszod.