Bioszféra

Hari az "õseink" még mások voltak... Nem ideillõ Off, idézet jutott eszembe "Nem elég, hogy szabad hazát hagya rátok, Megvédni azt, sírból járjon fel apátok?" Remélem Te jobban jársz "örökölt arborétumoddal" mint én

Érdeklõdve olvasom, hisz nem én vagyok az egyedüli akkor, aki egy "arborétumot" örököl az õseitõl. Az anyukám szintén hasonló gyûjtésbe kezdett, 10 éve, egy Nyírpazony és Sóstóhegy közötti 2.5 hektáros dombos, részben homokos területen..

LAM köszönöm a választ Nem vonom kétségbe a tényeket, szakismeretedet, meggyõzni sem akarlak, csupán pontosítani igyekszem azt személyes "kígyóészleléseimmel" a következõ válaszban. Ami a "térképes" hozzáférésedet illeti, a volt szentendrei telek környékének Google térképérõl ered erdészeti tévedésem
Buda Landscape Protection Area
Territory of the protected area: 10 390 hectares, of which 1 603 hectares are under increased protection.
Location: The landscape protection area is situated in the Buda mountains rising to the west of the capital.
Visitors: Freely accessible for visitors.
Management: Directorate of the Duna–Ipoly National Park.
Emlegettem a Pismányt, a Google-n megtaláltam egy környékbeli "hegylakó" képét, csatolom elõtérben Szentendre, a háttérben Budapest. Nem igazán panoráma, a látótér 270° volt ÉK-ÉNY íven, Pest D felé esik. Link Túlzás nélkül állítom, csodaszép hely volt, sok érdekes természeti jelenséget láttam, csatangoláshoz "pár lépésre" az erdõ. Lehet ütközik az elméleti ismeretekkel, a telken apám bokrai, fenyõi alatt olykor arasznyi kalapú csiperkék is felbukkantak szép számban A 2000 nm-es telken édesapám 1972-tõl "arborétumot" akart "maga után hagyni", arborétumok igazgatóitól összekunyorált örökzöld "növény-ritkaságokkal", ami részben sikerült is neki. Vagonnyi követ "termelt ki" a talajból(kb. 30-40cm-es "termõréteg" volt a többi kõ, a "vízvezetõ réteg" kb. 1m mélyen volt, apám 2m mély gödröket csákányozott a növényeknek). Nem az én érdemem, a 80-as években már több arra vetõdõ szakember is bekéredzkedett a telekre, megnézni a növényeket. Ma már egyes növények akkorák lettek, az ember "nyaka kitörik" ha felnéz rájuk. Persze csak a megmaradtakon, mert bitang fenyõtolvajok állandó felügyelet hiányában lopni kezdték. Ami fenyõre hasonlított, vitték, a magasabbak tetejét kosaras emelõvel levágták a kerités mentén Ezek a fenyõk "nem hagyták magukat", új csúcsot, vezetõhajtást növesztettek. Egyéni off: exnejem csõdje miatt azt is el kellett adni, 27 év "hegylakóság" után "lejöttem" a Duna mellé "síkságinak". Teljesen más, ma is õszintén sajnálom Megegyeztem a vevõvel, ha valaha is lehetséges, vissszavásárolom és visszaköltözöm Álom [esõ]

Köszönöm át rágtam magam rajta.
Rá kellett volna gyújtanom hozzá egy kisebb tömetre a cherry-s MacBarenembõl.
Személyes észlelésem nincs, nem is lehet abból a korból mert még szedercsíra se voltam , de kevés herpetológia infóim,az olvasott publikációk alapján, a terjedelmes beszámoló ellenére kissé kételkedem a Visegrádi-hegység, Pilis területén keresztes vipera észlelésrõl.Nem állítom, hogy nem (bár az ottani biotopok már akkor sem voltak igazán megfelelõek egy keresztes ökológiai élõhelyigényének - lásd pl. zavartalanság), sok más egyébb részletrõl nem is beszélve.1960-as években még 31 helyrõl írták le a rákosi vagy parlagi viperát is, ami ma már elõlépett a kevésbé dicsõ legveszélyeztetettebb hazai gerinces faj elsõ dobogós helyére.500-as populáció!!
Vagyis az stimmel, hogy az extenzív és erõszakos élõhely foglalások onnnantól datálódnak viperáink máig tartó teljes visszaszorulásáig.MME-nek van egy rákosi vipera programja ami sikeresen ügyködik.De a rákosi élõhelye a síksági sztyepprét, igaz téli szállásul felhúzódhat kisebb-nagyobb dombokra, a hegyláb zónák alsó szintjein.De ez nem jellemzõ, fõleg nem tömeges.
Nem vetem el a lehetõséget, de erõsen kételkedem a keresztesben.Ha van idõd, lehetõséged túrj utána a Természevédelmi Hivatal könyvtárában.Érdekes kutakodás lenne.Nekem erre vagy 20 évig esélyem sincs. Jobb esetben!
A haragos sikló nem kisméretû, de egy kölyök példány harapása is válthat ki drasztikus immunreakciót, arra érzékeny egyénekben.
Az erdészekrõl írt eszemfuttaás nagyon romantikus (régen volt ilyen "vadon élõ" és pagonyerdésznek hívták, ma is van itt-ott,) de nem sok köze van a realitásokhoz.Ez olyan sok komponensû kérdés, a hazai erdõgazdáálkodással és erdészettel együtt, hogy bele se megyek.Inkább ha teheted gyere el egy nyílt napunkra és valamennyire belelátsz majd.
Amúgy, pedig nem Pilis Parkerdõs hanem Ipolyos vagyok és bár megtisztelõ de se nem erdész, sem nem erdõmérnök.Csupán a magyar államerdészet elsõ és idáig egyetlen szerény kis humánökológusa. Katt a nevemre az avatar alatt.
Köszönöm az eszmecserét, a téma továbbra is érdekes azért.Ha van új konkrét infód vagy a neten találsz valamit, ne sajnáld az idõt: elõ a linkkel!

Jó napot, jó kedvet Bioszféra LAM írtam egy részletesebb privit, remélem nem zavarlak vele. Ebbõl kiemelek pár sort itt is.
"Nem vagyok erdész és kicsi ez az ország, még kisebbek erdõi, de szerintem erdésznek olyan magányos emberek kellenek mint a régi Vadnyugat trapperei, akik "bevették" magukat az erdõbe, az erdõ sûrûjében éltek és cserkésztek, tán ha félévente, évente jöttek ki a vadonból. Persze lehetnek ilyen hosszabb idõre "vadonba kitelepült" embereitek is, nem tudom, csak a vélekedésemet írtam le a hivatkozott észlelésekkel kapcsolatban, nem vonom kétségbe hitelességüket."
Hogy az esetleges "kígyópánikot" elkerüljük, az említett területeken a vipera külsõ jegyeit hordozó kígyók észlelése személyes tapasztalataim szerint 1964 után hirtelen lecsökkent, gyakorlatilag "eltûntek az útból", a "maradék" eldugott helyekre húzódott vissza. Amennyiben apámat "csak" haragos sikló marta meg a leírt tüneteket okozva, az is óvatosságra int. Nem idegesítem tovább kígyókkal a fórumot, elfogadom a szakértõk véleményét

OffLine: fejlesztõk, nem tudom mi van, harmadszor irom meg személyes tapasztalataimat, válaszomat és már kétszer szállt el minden nyomtalanul. Nekifogok harmadszor is, most a katonai utalásokat kihagyom(az elõzõ kettõben az is volt).
LAM kicsit "huzakodni" fogok a tényekkel Negyven évig jártam a Pilist keresztül kasul térképpel-tájolóval, többször láttam egyes száraz, napos, köves területen elég jellegzetes, "fekete-pepita" arasznyi-kétarasznyi jószágot, ami nem haragos sikló volt. A hatvanas évek elején irtották is õket, aki látott egyet, agyonütötte. Hihetetlen talán számodra, régebben szokatlanul sok volt, ügyelni kellett ne lépjen vagy üljön rá az ember. Apám ejtõernyõsként harcolt a háborúban, mindig szívós, nagyon kemény ember volt(lassan tíz éve elhunyt) sose hagyta el magát. A tünetek alapján ("lesántulás", riasztó gyorsan megjelenõ jellegzetes bõrelváltozások a marás helyén, eszméletvesztéssel határos rosszullét) diagnosztizált a doki, meglehet tévedett az akkori szinvonal alapján, nomeg vélhetõen a kígyómarás se volt gyakori nálunk. Az elõzõ "intelmemmel" nem a túrázókat, gombaszedõket akartam megriasztani, úgy véltem jobb az óvatosság. Nem feltétlen kell megbízni a "szokásos" élõhelyek korlátozott voltában. Nálam is megjelent az a rusnya féltenyérnyi "idegen" pók, melyet vélhetõen a termálvíz keresése zavart el élõhelyérõl. Ez már messze vezet, sztem az éghajlat változása is kedvezhet a honos-nem honos, mérges-szelíd kígyók elterjedésének. Agyament, felelõtlen emberek "terráriumkedvencének" kiszabadulása és szaporodása már fantazmagória, mint a piranhák "vízbeöntésének" rendszeresen felröppentett álhírei A lényeg, ismereteid és megítélésed alapján a doki valszeg tévedett, a kis területekre korlátozott élõhelyek és kevés létszámuk miatt kicsi a valószinüsége a viperamarásnak. Ettõl még fenntartom, amig túráztam, a Lajos forrás, Kõ-hegy, Dobogókõ száraz, napos, köves tisztásain többször is láttam (régebben) olyan csúszómászót, mely a keresztes vipera külsõ jegyeit viselte, nem emlékeztetett haragos siklóra. Ettõl simán tévedhettem, nem vagyok biológus, sem erdészmérnök, aki "hivatalból" ismeri a kígyókat és jelenlegi élõhelyeiket, ahová visszaszorultak. A doki is tévedhetetett közel húsz éve

Felettébb érdekelne milyen hazai, õshonos viperafaj fordulhatott elõ Pismányban...a legközelebbi rákosi is inkább a Pesti síkság gyepeiben fordul(t) elõ..életmódjuk, visszaszorult, degradált élõhelyeik, alacsony populáció számuk miatt igen-igen ritka találkozásnak tekinthetõ egy rákosi vagy a keresztes viperával való véletlen találkozás..és Pismányban még ritkábbnak, mert innen nem emlékszem észlelés leírásról..inkább haragos sikló lesz az szerintem..

Megvan mi okozta az említett csapágyas nyugvást, bocs nyugágyas csipást, bocs nyugágyas csípést. Most kipiszkáltam ami kezdett kifordulni a bõrömbõl. Egy komplett hangyafej volt a bõröm alatt. Jó vigyázni ezekkel mert dögöt esznek és vélhetõen nem mosnak evés után rágót. Ha nem került belém valami Lyme-kórhoz hasonló hosszú távon ható dolog, szépen elmúlt, a lábam megmaradt
(egyenlõre? ) pedig eleinte ronda volt mint az apró kígyómarás.