Bioszféra
Csoportosan nönek? Lehet, hogy az amugyis rövid eletü tintagomba tenyesz ott..
Azok szerintem kerti tintagombák lesznek, ha ilyen hamar eltûnõsek. Kibújva világosbarnás, fényes kis kalapok, aztán 1 nap múlva megfeketednek, két nap múlva meg csak egy kis folt van a helyükön... Ugyanott nõnek ki általában.
Hari, a gombáim a komposztgíûjtõ és a tûzrakó környékén (van ott egy csomó tüzifa) telepedtek meg. Nagyra sosem nõnek, kidugják a fejüket az aljnövényzetbõl és "elégnek" a napon, de a telepek szívósan tartják magukat

Nolim kiváló a "végszavad"
A Természettel az emberi lét peremfeltételeinek még megfelõen rendezett, ám azt nem zaklatva, lazán ellenõrzött, "barátságos káoszban" kellene együttélni
Igaz ugyan, ez nem termelne rövid távú gyors hasznot, "csak" hosszú távon, gyermekeink, unokáink életében térülne meg, sokan pedig "itt és most" akarnak jól élni, nem törõdve a következményekkel
Ui: jelszavuk "egyszer élünk", DE egyrészt kincseit "nem teszik a feje alá ha elmegy", másrészt lehet hogy ezek "itt és most" jól élnek, de utódaiknak már nem lesz hol élniük. Távolabbi hasonlattal, ahogy egy földbirtokos a gyors nyereség reményében elkártyázta õsi birtokát, reménytelen helyzetbe taszítva, földönfutóvá téve ezzel utódait. Egy hazárdjáték, szinte "orosz rulett" amit az emberiség mostanában mûvel minden téren.



Ez tökéletesen így van!!!
Hollandoknál láttam egyszer egy olyan kertecskét, hogy volt benne pár cserje, összevissza nõttek, se nyírás, se semmi, alatta virágos gyep, néhol mohásodott, a cserják alól meg harangvirág, margaréta, ilyesmik kandikáltak ki, mintha csak egy erdõszélen járna az ember. Nagyon barátságos káosz volt benne!
Hollandoknál láttam egyszer egy olyan kertecskét, hogy volt benne pár cserje, összevissza nõttek, se nyírás, se semmi, alatta virágos gyep, néhol mohásodott, a cserják alól meg harangvirág, margaréta, ilyesmik kandikáltak ki, mintha csak egy erdõszélen járna az ember. Nagyon barátságos káosz volt benne!
Talán annyit, én "sírkertnek" csúfolom ezeket a mértani kerteket. Nomeg a bizánci udvar "pompájára" emlékezet, mely a gazdagságot és hatalmat volt hivatva kifejezni kimért szertartásaival, aranyba-bíborba öltöztetett udvaroncaival. Szép, de élettelen akár egy márványszobor. Egy gondozott kis kert vagy akár szántóföldnyi vetemény, de még egy parlagon hagyott mezõ is sokkal életszerûbb, szinte sugározza az erõt, vitalitást és egészséget
Fellengzõs utóirat: szinte érzem a növények "energiáját", a "sírkertek" mellett "megcsap a halál szele"
Azt hiszem valamilyen tudat alatti érzés, a díszkertek gondozás nélkül egykettõre elpusztulnának, a "szabad mezõk" ellenben tovább virulnak maguk erejébõl. Szabadok és büszkék



Jaurinum, nem tudom kiegészíteni amit írtál, korrekt, rövid, pontos
Egyetértek
Ami a gomba "gyökerét" illeti, rosszul fogalmaztam, a micélium fogalmát ismerem, leírás közben az "eltávolítás gyakorlati képeit láttam" nem a gomba részeinek rendszertani megnevezésére figyeltem
Persze a Bioszféra is "szabadegyetem", aki hozzászól, ügyeljen a jó megnevezésekre, meghatározásokra, nehogy a témában tájékozatlan olvasóban hibásan rögzüljenek a fogalmak




Persze a nyugton hagyás relatív fogalom... Képzeljétek el, árnyas hûvös zöldben élve, a fejetek felett hirtelen megjelenik egy földrengetõ, dübörgõ, zajos fekete monstrum, alján egy forgó acélkéssel, mely mindent letarol, szétzúz. Kitör a pánik, mindenki szalad ki merre lát. A kisgyerekeket(hangyabábok) felkapkodják és céltalanul kavargó pánikban fejveszetten rohangálnak ide-oda. Pedig ez nem a harmadik világháború "sebészi pontosságú" hadmûvelete, csupán a fûnyíró. Noli hogy mérhetõ ez össze egy rovar makrofotós "halálra-ijesztésével", vagy az égbõl aláhulló mérges permettel, akár egy csizmatalp harckocsi módjára életek sokaságát kioltó "gázolásával"? Bocs, ahogy a Bioszféra a makrózással "bevitt a mikrovilágba", meg tán korosodom is, kezdem másként látni a dolgokat
Azoknak is elõbb "makrózniuk" kellene a lábunk alatt kiszolgáltatottan heverõ mikrovilágot, akik a tömegpusztító fegyvereket kifejlesztik
Ahogy szerencsétlen kis lények halálsikoltása nem jut el a fülünkbe, ugyanúgy a bombázókban, rakétasilókban, bunkerekben ülõ "gombnyomók" fülébe sem jut el az emberek sikoltása. Persze egy katona, amikor "önvédelmi gyilkolásra" készítik fel, tán nincs is tudatában mit tesz, parancsot hajt végre. Különben is a katona ne gondolkodjon, az soha nem vezet jóra, megeshet, eldobja fegyverét, elhagyja szolgálati helyét, megtagadja a parancsot. Ugyanez vonatkozik a természet erõforrásait felelõtlenül pusztítva kiaknázó "civilekre" is. De akkor "minek jöttünk le a fáról"? A Föld és az ember viszonya emlékeztet egy "tékozló fiúra", aki öreg szüleit zsarolja ki a végsõkig, ahelyett hogy segítene azokon akik felnevelték. Bocs a filóért



Lehet, hogy sokaknak furcsán hangzik (és örülök, hogy te is így látod) de sokkal üdítõbb, természetesebb látvány egy dzsungelszerû, cserják-fák-lágyszárúak tömegével elborított kert, mint egy centire kimért füvû gyep, mellette katonásan álló dísznövényekkel (pláne, ha vegyszerrel is kezeltek..). A biodiverzitás szempontjából legalábbis óriási a különbség - az elõbbi javára.
Gombákhoz: alkalmazkodás, ez vitathatatlan, de nem újkeletû, azaz nem az ember gyûjtõszenvedélye "váltotta ki" belõle a korai spóraérlelést.
2. A gombának nincsen gyökere, a talajban élõ szövedék (hifa illetve micélium) megfelel a száras növény (pl. egy yucca) gyökerének, szárának és levelének. A termõtest pedig kizárólag a szaporodáshoz szükséges (mint a yuccánál a virág és termés).
Gombákhoz: alkalmazkodás, ez vitathatatlan, de nem újkeletû, azaz nem az ember gyûjtõszenvedélye "váltotta ki" belõle a korai spóraérlelést.
2. A gombának nincsen gyökere, a talajban élõ szövedék (hifa illetve micélium) megfelel a száras növény (pl. egy yucca) gyökerének, szárának és levelének. A termõtest pedig kizárólag a szaporodáshoz szükséges (mint a yuccánál a virág és termés).
Úgy gondolom, akkor a gomba részérõl ez már az alkalmazkodás valamilyen foka, csak annyira nõ meg, hogy spórát tudjon szórni
Úgy vélem, gyökérzetét csak a tiszta kavicsos rétegig leásva, teljes talajcserével lehetne eltüntetni, amíg nem zavar, nyugton is hagyom. Általában nyugton hagyok mindent a hangyák fotózását leszámítva
A szomszédaim nem értik, enyhén irigykednek, mert hozzá sem nyúlok a növényekhez, apróbb fertõzésektõl eltekintve(melyeket "maguktól" kihevernek a növények) mégis virul minden. Õk (van ahol kertészek hada) meghatározott rendszer szerint "szétpermeteznek" mindent, mégis betegednek, pusztulnak növényeik, "újgazdag" szomszédaim gyümölcsfái kiszáradnak, "döglõdnek". Bár Noli írta, a növények immunrendszere erõs. Másutt sincsenek sûrûbben ültetve a fák mint nálam, szerencsére eddig elkerültek a betegségek, bár fertõzésnyomok vannak nálam is, de a fák gyorsan "kinõtték"
Általában semmihez sem nyúlok(ez lehet lustaság is), a fûnyírást kivéve, hagyom a maga rendjén haladni a dolgokat, inkább "tanulmányozom a körforgást". A gombákról még annyit, itt a kertben senki nem szedi le a gombákat, "békében" elpusztulnak. A szélsodorta spórák másutt megtelepednek vagy sem, nem tudom. Kösz az infot




Gombászok, szépek a gombáitok, az ember szinte irigyel Benneteket, kát hogy a mérgezésem óta vagy ötven éve viszolygok a gombától Csak az jut eszembe, akár "legyökerezett" rovarok is lehetnének magas kitintartalmuk miatt(nomeg a rántott õzláb-kalap, az finom
). Azon is elfilóztam, a nagyobb részük "egyetlen élõlényként összefûzõdve" a föld alatt van, bár nem bírják a klímát, mégis újabb és újabb kalap jelenik meg, mely az árnyékot adó sûrû aljnövényzetbõl kinõve elég a napon. A telepek (több kör is van) föld alatti része életben van, a talaj jó és mindíg kap elég nedvességet(közel a Duna), vajon kiszelektálódik egy új, naptûrõ fajta?
