Bioszféra

Jééé télleg, az az ivanscicai fekete özvegy, amibe majdnem beleültem, emléxem, igazad van!
Azt csak azért fényképeztem le, mert láttam, hogy nem közönséges pókról van szó, nyilván, ha látnék egy 10 centi átmérõjû példányt, biztos lefotóznám, de akkor se kedvelem õket!
Inkább felmegyek most a hegyre, és belakok fügével

Dél-amerikai indiániok és kambodzsaiak, thai-k, kínaiak is esznek bizonyos pókokat (meg persze más rovart is). Sokhelyütt csemege. Szóval nem lehet az rossz, bár a hazai pókjaink mérete alapján nem biztos, hogy hamar meglenne a vacsira való mennyiség... Egyszerûbb vargányászni. :-D

Egyébként fényképeztél már pókot, amikor az elsõ túra volt az Ivanscicára, még asszem a családoddal, ha jól emlékszem. Mondjuk, visszakereshetõ a fórumban. :-) De tényleg nem hemzsegnek az ízeltlábúak a képeiden. :-)

Teljesen igazad van, én sem birom a pókokat, kivéve amikor összel hajnalban megyek gombászni, és a pókhálón ezüstösen csillognak a harmatcseppek, az nagyon szép, de abban sem a pók tetszik, hanem a háló
Sosem fényképeztem sem rovart sem bogarat, nem is mozgatják a fantáziámat!
Mást meg a gomba, a tavasszal virágzó növények vagy a füge vagy akármi más nem érdekel!
Ha ehetõ lenne a pók, megint más lenne, mert tuti megkóstolnám, aztán ha ízlik megkedvelem, ha nem akkor meg marad minden a régiben!
Szerintem nem is sûrûn fordul elõ, hogy valaki minden állatot növényt kedvel, persze biztos van ilyen!
Épp az elõbb pár napja dícsérted meg a fórumot, és máris összevesztek, látod-látod

Hát most jól félreértettél...

De miért??? Te ismered a disznóhúst és mégse gyere be? Gáz? Én egyszer sem mondtam neked, hogy ez ciki vagy gáz, vagy szégyelld magad. Inkább lásd a pozitívumát, hogy hajlandó voltam nagyjából megismerni õket. Adtam esélyt! Ne szólj már le mindent, ami nem úgy van, ahogy te elképzeled és gondolod, kérlek! Különbözõek vagyunk, el kell tudni fogadni. Vagy tûnjek el, ne is létezzek ilyen selejtként, mert nem csípek pár rovart?

Az úgy tényleg gáz, ha ösmered is õket, oszt mégse gyünnek be. :-(

Már csak a tanult szakomból kiindulva is van/volt szerencsém (többnyire csak felületesen, de) megismerni szerveiket, azok mûködését, életmódjukat, stb... Én elhiszem, hogy vannak emberek, akik szeretik õket, csodálják õket, figyelik õket, sõt szépnek tartják õket, de én azonkívül, hogy nem szeretem õket, jobban nem is akarom megismerni életüket. Ez egy érzés, ami ellen tenni nehéz, talán a legnehezebb, ámbár lehetne, de nincs affinitásom hozzá. Én nem bántom a rovarokat, de õk se bántsanak engem. (A bántás is nagyon relatív tudom, mert egy szúnyog is csak táplálkozni akar, az életéhez elengedhetetlen tevékenységet hajt végre, de nem tud vigasztalni, ha utána órákig viszket a helye. És ez csak egy példa a sok közül.) Az utóbbi évek során így is sokat javult az ízeltlábúakhoz való hozzáállásom, de megszeretni õket lehet, hogy sosem fogom.

A tigrises "poén" szerintem elég rossz példa, de szerintem te is érzed. Én is megsimogatnék egy két órás grizlimacit minden további nélkül, persze csak ha az anyja nincs 200 km-es körzetben Ugyanakkor ezt nem mondhatom el egy kedves kis kullancsról és barátairól...

Érdekes, elég ritkán találkozom pl. bengáltigrisekkel, akiknek elég rossz hírük van emberevés ügyében, mégse félek tõlük. SÕT: egyszer, úgy 10 éve simogattam is egyet - igaz, csak pár hetes volt és nagyon mütyürke, de akkor is tigris. :-)

A rondaság csak akkor látszik, ha nem figyelsz egy rovarra. Iszonyú érdekes a mûködésük, az erre kialakított szerveik, végtagjaik, a specializáltságuk, a mérnöki szintû funkcionalitás. Persze, ha nem is mered megnézni, sose lesz részed az élményben, amit adnak.

Félre tetszett érteni, illetve rosszul fogalmaztam
A ne mhétköznapi állatoktól tartok, amivel ritkán találkozik az ember, illetve az olyan hétköznapi állatoktól (ezek többnyire bogarak), amelyek gyors mozgásúak, "rondák", nagyok és/ vagy rossz hírük terjedt el Mondom, ezek többnyire ízeltlábúak!

A cicáktól való félés elég elvetemült, nem is tudok mit mondani rá.

A Noli által kérdezett "állatfaj" sajnos védett szerintem, bár a véleményem hasonló...

Vazipók esetében pedig pókuszony :-)

Hát igen.Ami jól mûködik,azon nem kell változtatni.Ezek a szépségek mit sem változtak mintegy 400millió(!!) éve.
Ennyi idõ alatt azért történt egy s más...

Jujj, ez monitoron keresztül is félelmetes.
Itt pedig egy tarantula és egy ilyen százlábú harca: Link ( A nagyobb pókoktól már tartok, szerintem pókiszony lehet.)

Ugyanazok lennének tõle rosszul, akik a kígyótól is...
Szerintem szenzációs felvétel amúgy. :-)

OffLine: Tudom mindenki más és más természet, de jellegében miben különbözik a százlábú vadászata pld. egy kígyó zsákmányolásától? Inkább érdekesnek találom hogy nem botlik meg a saját lábaiban, szép darab Persze megvallom ha a sátramban arra ébrednék hogy a fejem körül motoszkál, bár nem vagyok denevér, bevallom, elsõ lendületben bizonyára pépessé verném valami kézre esõ dologgal Amugy semmi vissztaszítót nem látok benne. Éhes, vadászik, ez a dolga Hogy ronda, nem tehet róla, így született Jó reggelt, jó napot, jó kedvet Bioszféra

:-)
Mondjuk érdekes, hogy mennyire eltávolodik az ember a Természettõl... Egyik barátunk csaja a macskától is fél...

Ha valaki kicsit is rosszul akar lenni:
Link
Ezen a videón egy óriás százlábú látható (Scolopendra gigantea), amint tudatosan vadászik denevérre - sikeresen... Karibi térség az élõhelye, szóval a Mátrában nincs ilyen, nem kell betojni. Nos, õt pl. én se simogatnám meg, kb. 25-30 centisre nõ - rendkívül és órákig érezhetõen fájdalmas a marása, a mérge pedig eléggé veszélyes, de állítólag nem halálos (emberre...) Kimondottan egeret, madarat, meg gyíkokat vadászik.

A bogarak,mint nem 7köznapi állatok
Gyakorlatilag ez a bolygó a rovaroké
Amúgy,igen,valóban,sok emberben van ilyen érzés,én pl.a pókoktól tartok,de nem tudom,miért.Hogy a kullancsról ne is beszéljünk...Emlékszem,gyerekkoromban az ugró pókoktól kifejezetten féltem.Viszont a bíboratkákat nagy örömmel terelgettem,miközben szuperszónikus tempóban rohangáltak
Egyszer meg egy sikló Lillafüreden belém harapott.Az útpatkán feküdt,azt hittem kimúlt,lehajoltam és ahogy egy kicsit közelebb ért a kezem,HAMM!Nagyon megilyedtem,még seggre is ültem
Ennek ellenére szeretem a hüllõket.

Akkor igencsak mellényúltam! Például a békák gondolatától is kirázza a hideg...
A szarvasbogarat imádom, a lepkékkel sincs bajom, csak a gyors, nem hétköznapi állatokat nem csípem. Fõleg a bogarakat...
Mióta környezettan szakon avgyok, sokat csitult az utálat és az ellenszenv, de bõven van még mit csiszolni..
Felnézek rátok ebbõl a szempontból, nem tudom sikerül-e elérnem ezt a szintet nekem is valaha...

Á, elég, ha oldalra hajtod az orcádat. :-) Muslicán kívül más állat még sosem repült nekem, azok is csak a nagy számok törvénye alapján... Ha a szarvasbogarak százas csapatokban röpködnének, már más volna a helyzet. :-))

Én csak akkor fogom menekülõre, ha repül, konkrétan épp felém.. na, akkor uccu vanik.

Tegnap találtam egy teljesen kiszáradt lány szarvasbogarat az utcán, szerencsére nem lakott benne senki, így hazahoztam. De ahogy fogtam a kezemben, elég látványos állat, szóval elhúzott mellettem biciklivel 3 db 16-17 éves fiú, az elsõ meglátta és majdnem elesett, ahogy elrántotta a kormányt távol a bogártól (aki a tenyeremen aludta örök álmát...). Láttam az arcán az iszonyatot... :-)

Áááá hová gondoltok???

Ad1, nincs fényképezõm
Ad2, ilyen stresszhelyzetben örültem, hogy száraz maradt a gatyó, nemhogy még hirtelen le is fényképezni( habár az elsõ pont ezt tökéletesen kizárta)
Ad3, a szeme közé akkor se néznék, ha fizetnének Na jó ez nem igaz, mert azért mikor a másodperc töredéke alatt leesett, hogy nem valószínû, hogy egy csörgõkígyóval van dolgom, próbáltam közelebbrõl meglesni, de elég félénk volt(nem csoda), és a szomszéd kerítése alatt beosont és eltûnt egy bokor alatt...
Ad4, sajnálom